A Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) 2022-ben indította el a magyar állam, jogszabályi hátterét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP tv.) biztosítja. A szélesebb nyilvánosság 2024 őszén találkozott vele, amikor elérhetővé vált a program mobilalkalmazása, benne a digitális azonosítás és aláírás lehetőségével. A DÁP célja, hogy átfogó, modern eszközt biztosítson mind az állampolgári, mind a vállalati digitális ügyintézéshez, felváltva például az Ügyfélkapun keresztüli kétlépcsős azonosítást is, tekintettel arra, hogy a korábbi megoldások már nem feleltek meg a jelenlegi biztonsági követelményeknek.
Bár a DÁP alkalmazás már közel fél éve elérhető, sokak számára még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan milyen célokra használható, és miben nyújt érdemi segítséget az ügyintézés során.
Mit tud ma a DÁP?
A DÁP mobilalkalmazás letöltésével jelenleg az alábbi funkciókat tudjuk használni:
- hiteles adatmegosztás;
- digitális aláírás;
- erkölcsi bizonyítvány igénylése;
- személyazonosság igazolása rendőri ellenőrzéskor;
- időpontfoglalás kormányhivatalba.
A digitális aláírás funkcióval kizárólag magánszemélyek – az EU-ban is elfogadott – teljes bizonyító erejű magánokiratként hitelesíthetnek elektronikus dokumentumokat (PDF, max. 30 MB). Az aláírt dokumentum csak digitális formában hiteles, nyomtatás vagy szkennelés esetén a hitelesség megszűnik.
Teljes bizonyító erő jelentősége, bizonyítása
Az újítások következtében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) 325. §-a is kibővült a teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozásának lehetőségére a DÁP általi aláírással. E szerint a DÁP-al aláírt dokumentum is ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el, azáltal, hogy a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.
A szerepkör pedig a természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság lehet. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az aláíró személye válik majd hitelesen igazolttá, hanem annak jogosultsága, minősége, tisztsége is – pl. egy ügyvezető nevében eljáró képviselő aláírása mögött az is bizonyítást nyer, hogy valóban jogosult volt a cég képviseletére az adott időpontban.
A teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő szabályozás célja, hogy a bizonyítási teher megforduljon: ha az okiratot DÁP-on keresztül hitelesítették, akkor annak hitelességét vélelmezni kell, és a bíróság csak akkor vizsgálja annak valódiságát, ha az ellenérdekű fél azt kétségbe vonja. Ez különösen jelentős előnyt jelenthet majd cégeljárásokban, peres, közbeszerzési eljárásokban, munkaügyi vitákban, mind vállalkozások, mind magánszemélyek számára. Ugyanezen eljárásokban pedig másrészről jelentős hátrányt fog jelenteni azon vállalkozók számára, akik a digitalizálást tekintve jelentős lemaradásban vannak.
Könyvelőket és vállalkozásokat érintő változások
Az átállás különösen fontos a könyvelők, adószakértők és ügyvezetők számára, különös tekintettel a korábban kialakult – adatvédelmi szempontból aggályos – joggyakorlatra, amely szerint az egyszerű azonosítással hozzáférést adtak a könyvelő számára a gazdálkodó szervezetek képviselőinek adataihoz. Ez a megoldás ma már technikailag szinte kivitelezhetetlen lehetőség lett.
Ezért az új gyakorlat szerint, ha természetes személy más nevében kíván eljárni a digitális térben, az alábbi szabályok szerint teheti meg:
- a DÁP rendszerben a jövőben szerepkör-alapú jogosultságokat is kezelni fogják (pl. ügyvezető, könyvelő, jogi képviselő), ezáltal automatizálható és átlátható lesz a jogosultságkezelés;
- természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek a Rendelkezési Nyilvántartásba tudják állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságukat bejelenteni;
- gazdálkodó szervezetek cégkapujához cégkapumegbízottak hozzáadása is opció;
- célszerű áttérni a NAV által biztosított M2M (machine-to-machine) rendszerre, amely API-kulccsal és kliensprogrammal automatizáltan képes benyújtani űrlapokat, így csökkentve az emberi közreműködést.
Várható fejlesztések
A kormányzati szándék szerint a DÁP hosszútávú célja, hogy a piaci szférában is egyszerűsítse az ügyintézést, amelynek érdekében szakaszosan érkeznek új, üzletileg is jelentős funkciók:
2025 júniusától bevezetésre kerül a(z)
- eAzonosítás: elektronikus azonosítás digitális és személyes ügyintézésnél;
- eAláírás: új elektronikus aláírási lehetőségek;
- HAASZ: hozzájárulás alapú adatszolgáltatás.
2026-ban:
- ePosta: hivatalos elektronikus levelezés;
- eFizetés: állami és piaci online fizetési rendszer bevezetése.
A HAASZ rendszer lehetővé teszi majd, hogy – felhasználói hozzájárulással – szerződéskötés vagy regisztráció során a szolgáltatók hiteles forrásból, elektronikusan jussanak hozzá az ügyfél adataihoz. Az adatok változásáról automatikus értesítést is kaphatnak. A használat kötelező lesz a digitális szolgáltatókra nézve az állami szférában, de önként csatlakozhatnak vállalkozások is.
Üzleti és jogi alkalmazás
Az eAzonosítás és eAláírás kiterjesztése megnyithatja az utat ahhoz, hogy:
- online lehessen autót vásárolni és adásvételi szerződést aláírni;
- közműszerződéseket mobilalkalmazással vagy QR-kóddal kössünk meg;
- azonosítsuk magunkat pl.: banki ügyintézéskor vagy telekommunikációs, közmű cégek honlapjain;
- életévünket igazoljuk vásárláskor.
Egyszerűsödhet ezáltal az online ügyfélátvilágítás és a személyes ügyintézés is. A jövőben ez a funkció megjelenhet irodai beléptetésnél, gyógyszertárban, rendelőkben, reptereken, szórakozóhelyeken, autóbérlésnél, vagy épp valutaváltásnál is.
Európai kitekintés
A DÁP-on keresztüli személyazonosság igazolása jelenleg csak Magyarországon használható, azonban az eIDAS 2.0 rendelet alapján 2026-ig minden EU-s tagállam bevezeti a saját digitális személyazonosító rendszerét és a digitális pénztárcát. Ez azt jelenti, hogy a magyar eAzonosítás és eAláírás is használható lesz határon átnyúló ügyintézéshez, utazáshoz vagy akár cégalapításhoz – személyes jelenlét vagy videóazonosítás nélkül.
Miért előnyös a DÁP a jogi és üzleti ügyintézésben?
A DÁP előnyei:
- időtakarékos és kényelmes: jelentősen lerövidíti az adminisztrációs folyamatokat;
- költséghatékony: csökkenti a papíralapú ügyintézés költségeit;
- jogbiztonság erősítése: az aláírások teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek;
- környezetbarát: kevesebb papírfelhasználás;
- jövőálló: összhangban van az uniós digitális átállási célokkal.
A DÁP és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalkozások és jogi szakemberek számára is új távlatokat nyit. A digitális ügyintézés megbízhatóvá, átláthatóvá és automatizálhatóvá válik – ez pedig hosszú távon versenyelőnyt jelent a hazai piacon is.