2025. júl. 2. | egyéb jogterületek, hírek, polgári jog, társasági jog
2025 június 19-én két, az igazságügyi rendszert és a jogi személyek nyilvántartását alapjaiban átalakító törvényeket fogadott el az Országgyűlés. A módosítások indokolása szerint a célok: gyorsabb és hatékonyabb eljárások, átláthatóbb működés, valamint a digitális átállás felgyorsítása lenne. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Az átfogó igazságügyi reformot ígérő 2025. évi XLIX. törvény jelentős változásokat hoz a büntető- és polgári peres eljárásokban, valamint a bíróságok általános működésében, melyek közül kiemeljük az alábbiakat:
- Büntetőeljárás modernizálása
Gyorsul az eljárás a digitális bizonyítékok kezelése révén, csökken a párhuzamos eljárások száma, és fokozottabb fellépés várható a korrupció, pénzmosás és terrorizmus ellen.
- Jogi személyek büntetőjogi felelőssége
Célja a jogellenes gazdasági tevékenységek elleni gyorsabb fellépés, biztosítva az eljárási garanciákat, illetve hogy a nemzetgazdaságból indokolatlanul ne zárják ki a törvényes működés helyreállítására hajlandóságot mutató jogi személyeket.
- Digitális bírósági eljárások
Lehetővé válik az online tárgyalás, amelyet a nyilvánosság is követhet. Joghallgatók és kutatók számára valós idejű betekintést is biztosítanak.
- Egyszerűsített polgári perek
Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per. A szerződésekben előre kiköthető a gyorsított eljárás hasonlóan a választottbírósági úthoz. Írásbeli eljárás során csökkentett illetékeket kell fizetni és rövidebbek a határidők döntéshozatalra.
- Rövidített indokolás elsőfokú polgári ügyekben
Az eljáró bíróség elsőfokon rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat akkor is, ha egyik fél sincs jelen az ítélethirdetéskor és csak akkor válik szükségessé az ítélet részletes indokolása, ha a felek azt kérik, mert jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kivannak.
- Vagyoni elégtétel bírói késedelem esetén
Ha a bíróság az intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 %-nak megfelelő vagyoni elégtételre jogosult lehet a peres fél.
- Bővülő Kúria előtti jogegységesítés
A tervek szerint minden ügyben lehetőség nyílna felülvizsgálati kérelem benyújtására, amelyről a Kúria az elsősorban jogegységi szempontokat figyelembe vevő engedélyezési mérlegelést követően lesz indokolt biztosítani.
Új korszak érkezik el a jogi személyek nyilvántartásában a 2025. évi LIX. törvény 2027. január 1-i hatályba lépésével is, és egy központosított, digitális és átlátható és elsősorban egységes jogi személy nyilvántartási rendszert vezet be, amelyben egy helyen lesz a civil- és a cégnyilvántartás.
Mit hoz az új nyilvántartás?
- Egyetlen központi hatóság vezeti
Nem a bíróságok, hanem egy önálló, központi állami szerv lesz felelős a nyilvántartásért, országos hatáskörrel. A nyilvántartott jogi személyek jogutód nélküli megszüntetési eljárásai azonban bírósági feladatkörben maradnak.
- Minden jogi forma egy helyen
Társaságok, civil szervezetek, alapítványok, egyházak – minden jogi entitás egy közös nyilvántartásban szerepel majd. A nyilvántartásban olyan jogalany típusok is szerepelni fognak – így például a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe –, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, azonban a cégnyilvántartásban szerepelnek, így a jogi személy nyilvántartásnak is a részét képezik.
- Gyors, automatizált eljárás
Az alapértelmezett döntéshozatal automatikus döntéshozatali eljárásban lesz, így esetlegesen csökkenhet az ügyintézési idő. A nyilvántartási eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben egységesen bírósági felülvizsgálati út áll rendelkezésre.
- Közhitelesség és adatbiztonság
A nyilvántartás közhiteles marad, az iratok alapvetően nyilvánosak lesznek, azonban bíróság rendelheti el azt, hogy a nyilvántartási irat bárki számára ne legyen megismerhető, csupán azok számára, akiknek az iratmegismerés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján biztosított. Fenntartja a Cégközlönyt mint közzétételi és hirdetményi lapot.
- Kevesebb adminisztráció, beszámoló közzététele alrendszerben
Egységes szabályok, egyszerűbb ügyintézés és kisebb illetékeket ígérnek az új rendszerben. A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével felmerülő állami feladatok összekapcsolódnak a nyilvántartás vezetésével, így az elkülönített résznyilvántartásaként működhet a jövőben.
2025. jún. 30. | polgári jog, technológia
A Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) 2022-ben indította el a magyar állam, jogszabályi hátterét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP tv.) biztosítja. A szélesebb nyilvánosság 2024 őszén találkozott vele, amikor elérhetővé vált a program mobilalkalmazása, benne a digitális azonosítás és aláírás lehetőségével. A DÁP célja, hogy átfogó, modern eszközt biztosítson mind az állampolgári, mind a vállalati digitális ügyintézéshez, felváltva például az Ügyfélkapun keresztüli kétlépcsős azonosítást is, tekintettel arra, hogy a korábbi megoldások már nem feleltek meg a jelenlegi biztonsági követelményeknek.
Bár a DÁP alkalmazás már közel fél éve elérhető, sokak számára még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan milyen célokra használható, és miben nyújt érdemi segítséget az ügyintézés során.
Mit tud ma a DÁP?
A DÁP mobilalkalmazás letöltésével jelenleg az alábbi funkciókat tudjuk használni:
- hiteles adatmegosztás;
- digitális aláírás;
- erkölcsi bizonyítvány igénylése;
- személyazonosság igazolása rendőri ellenőrzéskor;
- időpontfoglalás kormányhivatalba.
A digitális aláírás funkcióval kizárólag magánszemélyek – az EU-ban is elfogadott – teljes bizonyító erejű magánokiratként hitelesíthetnek elektronikus dokumentumokat (PDF, max. 30 MB). Az aláírt dokumentum csak digitális formában hiteles, nyomtatás vagy szkennelés esetén a hitelesség megszűnik.
Teljes bizonyító erő jelentősége, bizonyítása
Az újítások következtében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) 325. §-a is kibővült a teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozásának lehetőségére a DÁP általi aláírással. E szerint a DÁP-al aláírt dokumentum is ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el, azáltal, hogy a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.
A szerepkör pedig a természetes személyhez kapcsolódó tulajdonság vagy minőség, így különösen tisztség, munkakör, beosztás, álláshely, képesítés, illetve jogosultság lehet. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az aláíró személye válik majd hitelesen igazolttá, hanem annak jogosultsága, minősége, tisztsége is – pl. egy ügyvezető nevében eljáró képviselő aláírása mögött az is bizonyítást nyer, hogy valóban jogosult volt a cég képviseletére az adott időpontban.
A teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő szabályozás célja, hogy a bizonyítási teher megforduljon: ha az okiratot DÁP-on keresztül hitelesítették, akkor annak hitelességét vélelmezni kell, és a bíróság csak akkor vizsgálja annak valódiságát, ha az ellenérdekű fél azt kétségbe vonja. Ez különösen jelentős előnyt jelenthet majd cégeljárásokban, peres, közbeszerzési eljárásokban, munkaügyi vitákban, mind vállalkozások, mind magánszemélyek számára. Ugyanezen eljárásokban pedig másrészről jelentős hátrányt fog jelenteni azon vállalkozók számára, akik a digitalizálást tekintve jelentős lemaradásban vannak.
Könyvelőket és vállalkozásokat érintő változások
Az átállás különösen fontos a könyvelők, adószakértők és ügyvezetők számára, különös tekintettel a korábban kialakult – adatvédelmi szempontból aggályos – joggyakorlatra, amely szerint az egyszerű azonosítással hozzáférést adtak a könyvelő számára a gazdálkodó szervezetek képviselőinek adataihoz. Ez a megoldás ma már technikailag szinte kivitelezhetetlen lehetőség lett.
Ezért az új gyakorlat szerint, ha természetes személy más nevében kíván eljárni a digitális térben, az alábbi szabályok szerint teheti meg:
- a DÁP rendszerben a jövőben szerepkör-alapú jogosultságokat is kezelni fogják (pl. ügyvezető, könyvelő, jogi képviselő), ezáltal automatizálható és átlátható lesz a jogosultságkezelés;
- természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek a Rendelkezési Nyilvántartásba tudják állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságukat bejelenteni;
- gazdálkodó szervezetek cégkapujához cégkapumegbízottak hozzáadása is opció;
- célszerű áttérni a NAV által biztosított M2M (machine-to-machine) rendszerre, amely API-kulccsal és kliensprogrammal automatizáltan képes benyújtani űrlapokat, így csökkentve az emberi közreműködést.
Várható fejlesztések
A kormányzati szándék szerint a DÁP hosszútávú célja, hogy a piaci szférában is egyszerűsítse az ügyintézést, amelynek érdekében szakaszosan érkeznek új, üzletileg is jelentős funkciók:
2025 júniusától bevezetésre kerül a(z)
- eAzonosítás: elektronikus azonosítás digitális és személyes ügyintézésnél;
- eAláírás: új elektronikus aláírási lehetőségek;
- HAASZ: hozzájárulás alapú adatszolgáltatás.
2026-ban:
- ePosta: hivatalos elektronikus levelezés;
- eFizetés: állami és piaci online fizetési rendszer bevezetése.
A HAASZ rendszer lehetővé teszi majd, hogy – felhasználói hozzájárulással – szerződéskötés vagy regisztráció során a szolgáltatók hiteles forrásból, elektronikusan jussanak hozzá az ügyfél adataihoz. Az adatok változásáról automatikus értesítést is kaphatnak. A használat kötelező lesz a digitális szolgáltatókra nézve az állami szférában, de önként csatlakozhatnak vállalkozások is.
Üzleti és jogi alkalmazás
Az eAzonosítás és eAláírás kiterjesztése megnyithatja az utat ahhoz, hogy:
- online lehessen autót vásárolni és adásvételi szerződést aláírni;
- közműszerződéseket mobilalkalmazással vagy QR-kóddal kössünk meg;
- azonosítsuk magunkat pl.: banki ügyintézéskor vagy telekommunikációs, közmű cégek honlapjain;
- életévünket igazoljuk vásárláskor.
Egyszerűsödhet ezáltal az online ügyfélátvilágítás és a személyes ügyintézés is. A jövőben ez a funkció megjelenhet irodai beléptetésnél, gyógyszertárban, rendelőkben, reptereken, szórakozóhelyeken, autóbérlésnél, vagy épp valutaváltásnál is.
Európai kitekintés
A DÁP-on keresztüli személyazonosság igazolása jelenleg csak Magyarországon használható, azonban az eIDAS 2.0 rendelet alapján 2026-ig minden EU-s tagállam bevezeti a saját digitális személyazonosító rendszerét és a digitális pénztárcát. Ez azt jelenti, hogy a magyar eAzonosítás és eAláírás is használható lesz határon átnyúló ügyintézéshez, utazáshoz vagy akár cégalapításhoz – személyes jelenlét vagy videóazonosítás nélkül.
Miért előnyös a DÁP a jogi és üzleti ügyintézésben?
A DÁP előnyei:
- időtakarékos és kényelmes: jelentősen lerövidíti az adminisztrációs folyamatokat;
- költséghatékony: csökkenti a papíralapú ügyintézés költségeit;
- jogbiztonság erősítése: az aláírások teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek;
- környezetbarát: kevesebb papírfelhasználás;
- jövőálló: összhangban van az uniós digitális átállási célokkal.
A DÁP és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalkozások és jogi szakemberek számára is új távlatokat nyit. A digitális ügyintézés megbízhatóvá, átláthatóvá és automatizálhatóvá válik – ez pedig hosszú távon versenyelőnyt jelent a hazai piacon is.
2025. febr. 13. | hírek
2024-ben új lehetőség jelent meg a Magyarországon a külföldi befektetők számára: a vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély. Ennek kedvező feltételeire való utalásként már magyar aranyvízumként, vagyis „Hungarian Golden Visa”-ként emlegetik a konstrukciót. Mivel az első közzététele óta több ponton is módosították a vonatkozó törvényt, ebben a cikkben bemutatjuk, jelenleg milyen feltételekkel lehet vendégbefektetőként Magyarországon tartózkodási engedélyt igényelni.
A vízum birtokában kérvényezhető vendégbefektetői tartózkodási engedély Magyarországon való tartózkodásra és a schengeni övezetben való szabad mozgásra jogosítja fel a befektetőt, valamint családját 10 – meghosszabbítás esetén akár 20 – évre. Ellentétben más EU tagállamok, például Portugália bevett gyakorlatával, nem szükséges a kérelem benyújtásához korábbi magyarországi tartózkodás. A teljes engedélyezésifolyamat gyorsított eljárásban, akár 6-8 héten belül lezajlik, és a lehetőség rendkívül széleskörűen rendelkezésre áll szinte minden nemzetiségű kérelmező számára.
Vendégbefektetői vízum
A vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzéséhez elsőként a vendégbefektetői vízum megszerzése szükséges. Ez a speciális vízum a tartózkodási engedély igénylésére, többszöri beutazásra és (száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó) tartózkodásra jogosít fel.
A törvény szerint a vízumot az a harmadik országbeli állampolgár igényelheti, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy eleget tesz az alábbi feltételeknek:
- Nyilatkozik, hogy 250 000 € értékben fog befektetési jegyet jegyezni az MNB által nyilvántartásba vett, erre a célra alkalmas, egyedi szabályoknak megfelelő ingatlanalaptól.
- Igazolja, hogy a befektetéshez elegendő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amely külföldi bankszámláról átutalható.
- Írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a befektetést megvalósítja a vendégbefektetői vízum kiadását követő hat hónapon belül.
A névre szóló befektetési jegyet közvetlenül a vendégbefektetőnek kell jegyezni, és legalább 5 évig nem lehet elidegeníteni. Főszabályként a program feltételeinek olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy felel, meg, amely ingatlanalap nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki.
A korábbi törvényszöveggel ellentétben még sincs lehetőség arra, hogy legalább 500 000 € értékű magyarországi lakóingatlan megszerzésével kérelmezzenek tartózkodási engedélyt külföldiek. Először ennek lehetőségét 2025. január 1-re halasztották, azonban mostanra véglegesen törölték.
Egyébként a fenti befektetésen kívül vendégbefektetői tartózkodási engedély jogosultsági feltételei teljesíthetők oktatási, tudományos, kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére juttatott 1 000 000 € értékű pénzbeli adománnyal is.
A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet azon a magyar külképviseleten kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, vagy állampolgársága szerinti országban működik. A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje 6 hónap.
Vendégbefektetői tartózkodási engedély
A vendégbefektetői vízum birtokában kérelmezhető a tartózkodási engedély. A vendégbefektetői tartózkodási engedély legfeljebb 10+10 évig biztosítja a befektetők és családtagjaik számára a magyarországi tartózkodás, munkavégzés és vállalkozás lehetőségét. Emellett pedig a vendégbefektető szabadon utazhat schengeni térségen belül anélkül, hogy külön vízumot kellene igényelnie az adott országba. A tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.
A kérelmet a vendégbefektetői vízummal történő beutazás vagy vízummentesség esetén a Magyarország területére történő első jogszerű belépést követő 30 napon belül kell benyújtani (a korábbi 93 nap helyett) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. Ezt követően a jelentkezőnek szintén az első jogszerű belépéstől számított 6 hónap áll rendelkezésére, hogy a befektetését megfelelően igazolja az idegenrendészet felé.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély nemcsak a befektetőre, hanem családtagjaira is kiterjed, beleértve a házastársat, eltartott gyermekeket és az, eltartott szülőket is. Sőt, bizonyos esetekben testvérek és egyenes ági rokonok is jogosultak lehetnek, ha egészségi állapotuk indokolja.
Állampolgárság megszerzésére
A vendégbefektetői tartózkodási engedély nemcsak hosszú távú tartózkodást biztosíthat, hanem a magyar állampolgárság megszerzésének első lépése is lehet. 8 év jogszerű és tényleges tartózkodás után – nyelvvizsgával és kulturális teszttel – a befektetők és családtagjaik magyar állampolgárságot is kérelmezhetnek, így teljes jogú magyar állampolgárokká, ezáltal uniós polgárokká válhatnak.
Adózási előnyök a vendégbefektetők számára
Magyarország versenyképes adókörnyezettel várja a vendégbefektetőket. Az egyik legnagyobb előny a pozitív adóalap 9%-nak megfelelő társasági adó, amely az egyik legalacsonyabb Európában. A személyi jövedelemadó a jövedelem mértékétől függetlenül, egységesen 15%. Ezenkívül a kettős adóztatást elkerülő egyezmények sora biztosít lehetőséget arra, hogy a külföldi jövedelmek kedvező adózási feltételek mellett legyenek kezelhetők.
