2025. febr. 13. | hírek
2024-ben új lehetőség jelent meg a Magyarországon a külföldi befektetők számára: a vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély. Ennek kedvező feltételeire való utalásként már magyar aranyvízumként, vagyis „Hungarian Golden Visa”-ként emlegetik a konstrukciót. Mivel az első közzététele óta több ponton is módosították a vonatkozó törvényt, ebben a cikkben bemutatjuk, jelenleg milyen feltételekkel lehet vendégbefektetőként Magyarországon tartózkodási engedélyt igényelni.
A vízum birtokában kérvényezhető vendégbefektetői tartózkodási engedély Magyarországon való tartózkodásra és a schengeni övezetben való szabad mozgásra jogosítja fel a befektetőt, valamint családját 10 – meghosszabbítás esetén akár 20 – évre. Ellentétben más EU tagállamok, például Portugália bevett gyakorlatával, nem szükséges a kérelem benyújtásához korábbi magyarországi tartózkodás. A teljes engedélyezésifolyamat gyorsított eljárásban, akár 6-8 héten belül lezajlik, és a lehetőség rendkívül széleskörűen rendelkezésre áll szinte minden nemzetiségű kérelmező számára.
Vendégbefektetői vízum
A vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzéséhez elsőként a vendégbefektetői vízum megszerzése szükséges. Ez a speciális vízum a tartózkodási engedély igénylésére, többszöri beutazásra és (száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó) tartózkodásra jogosít fel.
A törvény szerint a vízumot az a harmadik országbeli állampolgár igényelheti, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy eleget tesz az alábbi feltételeknek:
- Nyilatkozik, hogy 250 000 € értékben fog befektetési jegyet jegyezni az MNB által nyilvántartásba vett, erre a célra alkalmas, egyedi szabályoknak megfelelő ingatlanalaptól.
- Igazolja, hogy a befektetéshez elegendő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amely külföldi bankszámláról átutalható.
- Írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a befektetést megvalósítja a vendégbefektetői vízum kiadását követő hat hónapon belül.
A névre szóló befektetési jegyet közvetlenül a vendégbefektetőnek kell jegyezni, és legalább 5 évig nem lehet elidegeníteni. Főszabályként a program feltételeinek olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy felel, meg, amely ingatlanalap nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki.
A korábbi törvényszöveggel ellentétben még sincs lehetőség arra, hogy legalább 500 000 € értékű magyarországi lakóingatlan megszerzésével kérelmezzenek tartózkodási engedélyt külföldiek. Először ennek lehetőségét 2025. január 1-re halasztották, azonban mostanra véglegesen törölték.
Egyébként a fenti befektetésen kívül vendégbefektetői tartózkodási engedély jogosultsági feltételei teljesíthetők oktatási, tudományos, kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére juttatott 1 000 000 € értékű pénzbeli adománnyal is.
A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet azon a magyar külképviseleten kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, vagy állampolgársága szerinti országban működik. A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje 6 hónap.
Vendégbefektetői tartózkodási engedély
A vendégbefektetői vízum birtokában kérelmezhető a tartózkodási engedély. A vendégbefektetői tartózkodási engedély legfeljebb 10+10 évig biztosítja a befektetők és családtagjaik számára a magyarországi tartózkodás, munkavégzés és vállalkozás lehetőségét. Emellett pedig a vendégbefektető szabadon utazhat schengeni térségen belül anélkül, hogy külön vízumot kellene igényelnie az adott országba. A tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.
A kérelmet a vendégbefektetői vízummal történő beutazás vagy vízummentesség esetén a Magyarország területére történő első jogszerű belépést követő 30 napon belül kell benyújtani (a korábbi 93 nap helyett) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. Ezt követően a jelentkezőnek szintén az első jogszerű belépéstől számított 6 hónap áll rendelkezésére, hogy a befektetését megfelelően igazolja az idegenrendészet felé.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély nemcsak a befektetőre, hanem családtagjaira is kiterjed, beleértve a házastársat, eltartott gyermekeket és az, eltartott szülőket is. Sőt, bizonyos esetekben testvérek és egyenes ági rokonok is jogosultak lehetnek, ha egészségi állapotuk indokolja.
Állampolgárság megszerzésére
A vendégbefektetői tartózkodási engedély nemcsak hosszú távú tartózkodást biztosíthat, hanem a magyar állampolgárság megszerzésének első lépése is lehet. 8 év jogszerű és tényleges tartózkodás után – nyelvvizsgával és kulturális teszttel – a befektetők és családtagjaik magyar állampolgárságot is kérelmezhetnek, így teljes jogú magyar állampolgárokká, ezáltal uniós polgárokká válhatnak.
Adózási előnyök a vendégbefektetők számára
Magyarország versenyképes adókörnyezettel várja a vendégbefektetőket. Az egyik legnagyobb előny a pozitív adóalap 9%-nak megfelelő társasági adó, amely az egyik legalacsonyabb Európában. A személyi jövedelemadó a jövedelem mértékétől függetlenül, egységesen 15%. Ezenkívül a kettős adóztatást elkerülő egyezmények sora biztosít lehetőséget arra, hogy a külföldi jövedelmek kedvező adózási feltételek mellett legyenek kezelhetők.
2024. ápr. 29. | hírek
Az elmúlt években az Európai Unió különös hangsúlyt fektetett a kiberbiztonságra. 2022-ben három olyan jogszabály is elfogadásra került, amely a különböző szervezetek kibertámadások elleni védekezését erősíti. A Dora rendelet a pénzügyi ágazat rezilienciáját készíti elő, míg a CER irányelv a kritikus szervezetek rezilienciájáról, a NIS2 irányelv pedig a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szól.
Miért fontos ez adott szervezetek számára? Mert azon szervezetek számára, amelyek a NIS2 irányelv, illetve az ezt implementáló kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény hatálya alá tartoznak súlyos szankciós fenyegetettség mellett számos kötelezettséget ír elő a jogszabály.
A törvény kettős feltételrendszert állít fel a hatály kapcsán, egyrészt kockázatos és kiemelten kockázatos ágazatokat határoz meg, melyek a hatálya alá tartoznak, de emellett egy bizonyos minimum méret is feltétel a hatály alá tartozással kapcsolatban. Kiemelten védett ágazatok kategóriájába tartozik az energetika, a közlekedés, egészségügy, vízközmű szolgáltatások, a hírközlés stb., míg kockázatos ágazatnak minősül a postai is futárszolgáltatások, az élelmiszerek előállítása, a termékek gyártása, vegyszerek előállítása és gyártása stb. 50 fő felletti foglalkoztatotti létszám, illetve az éves nettó 10 millió eurós árbevétel feletti cégek a fenti ágazatokból a szabályozás hatálya alá kerülnek, de emellett ezen szervezetek beszállítóinak is meg kell felelni a követelményeknek.
A törvény alapján az érintett szervezeteknek be kell jelentkeznie a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, ki kell nevezniük egy információs rendszerek biztonságáért felelős személyt a szervezeten belül, és informatikai rendszereiket a törvény által meghatározott szempontok alapján biztonsági osztályokba kell sorolni. Bár az egyes osztályokra vonatkozó feladatokat tartalmazó MK rendelet végleges verziója még nem került elfogadásra, de a tervezet alapján látszik, hogy az érintett szervezeteknek több száz feladatot kell teljesíteni a megfelelés érdekében.
Az érintett szervezeteknek 2024 június 30-ig el kell végezniük az önazonosítást, miszerint egyáltalán a vonatkozó jogszabály hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, akkor be kell jelentkezniük a Hatósághoz, és el kell végezniük az informatikai rendszereik biztonsági osztályba sorolását. A NIS2 irányelv 2024 október 18-i határidőt állapít meg a szervezetek számra az egyes védelmi intézkedések alkalmazására, azaz a NIS2 megfelelésre, és ezen időpontig kell a hatóság számára felügyeleti díjat fizetni. 2024 december 31-ig le kell szerződni egy auditor céggel a megfelelés ellenőrizésére, és ennek 2025 december 31-ig meg kell történnie.
A tét nem kicsi, a megfelelés hiányában az érintett szervezetek nem csak a kibertámadásoknak vannak erősebben kitéve, de kiemelten kockázatos ágazatok szervezeteit 10.000.000 EUR vagy a teljes éves világszintű forgalom 2%-ának megfelelő, a kockázatok ágazatok szervezeteit 7.000.000 EUR vagy a vállalkozás előző évi forgalma 1,4%-ának megfelelő bírság kockázat fenyegeti. Emellett új szankciós lehetőségnek számít, hogy súlyos esetben nem csak a szervezet vezető tisztségviselőjét, de magát a szervezetet is eltilthatják az adott tevékenységtől.
Ne várjon tovább, lépjen kapcsolatba irodánkkal a +36 1 700 4750 számon, vagy küldjön e-mailt a nis2@rvdpartners.com címre. Tapasztalt jogi és IT biztonsági szakértői csapatunk készen áll, hogy segítsenek a NIS2 irányelv sikeres implementálásában. Készüljön fel velünk a jövő kihívásaira, és biztosítsa vállalkozása, szervezete kiberbiztonságát!
2023. szept. 30. | energetika, hírek, környezetvédelem, technológia
A kormány által társadalmi vitára bocsátott Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU-fejezet (a továbbiakban: Tervezet) a geotermikus energia tekintetében is tartalmaz elképzeléseket annak érdekében, hogy a geotermikus energia részaránya az ország energiamixében, különösen a távhőellátásban érdemben növekedhessen.
A Tervezetben lévő „Reform 12 – A geotermikus szabályozási keret fejlesztése” elsősorban kutatási/bányászati szempontból kívánja a jogszabályi keretet fejleszteni, az időközben megszerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján, míg a Tervezet „Beruházás 11: Földhő hasznosítása” részében egyrészt a geotermikus termeléshez szükséges fúrás kockázatát mérsékelni hivatott változó intenzitású támogatást, másrészt a földhő hasznosítását szolgáló földfelszíni berendezésekhez, erőmű létesítéséhez kíván kedvezményes hitelkeretet biztosítani.
A neuralgikus pont az, hogy a Tervezet a beruházásokat támogatja ugyan, de nem veszi figyelembe, hogy a beruházás elkészülte után a távhőtermelő szabályozott piaci körülmények között működve, hatósági áron értékesítheti a termékét, ahol a mai körülmények között még szerénynek sem igazán mondható megtérülésre van módja, a jogszabályban[1] előírt bruttóeszközre vetített 4,5%-os nyereségtényező mellett, így ez ma egyáltalán nem vonzó terület a befektetők számára.
A jelenlegi, amúgy nem túl rózsás energiapiaci helyzetnek van egy olyan hozadéka, hogy most fiskális szempontok miatt is bőven megérné az eddigieknél erősebben ösztönözni a geotermikus energia kitermelését, mivel a távhőtermelésben a korábbiakhoz képest 4-szer drágább földgáz egy részét válthatná ki. A kérdést tehát úgy is feltehetjük, hogy melyik a fiskálisan racionálisabb és egyben az energiaszuverenitást jobban szem előtt tartó döntés: fenntartani a drága, devizában elszámolt és bizonytalanságokkal övezett import földgáz felhasználás támogatását, vagy inkább a hazai, időjárásfüggetlen, a dekarbonizációs célok elérését is segítő, a földgáznál lényegesen olcsóbban és forintban elszámolhatóan előállítható földhőre lenne jobb költeni, a távhőárszabályozáson keresztül?
Nyilván ez a kérdés költői, hiszen a Tervezet is úgy fogalmaz, hogy a geotermikus energia növelése „összhangban van a Nemzeti Energia- és Klímatervvel, ami célul tűzte ki a földgáz részarányának 50% alá́ csökkentését a távhő termelésében.” Viszont ez esetben nem elégséges a beruházások megvalósítását valamilyen szinten támogatni, mert a befektetőnek ez még önmagában elégséges hasznot nem biztosít. Egyszóval, a szabályozott távhőpiacon a piacihoz hasonló megtérülést kell biztosítani a szabályozásnak ahhoz, hogy vonzó legyen ez a terület, viszont ez a jelenlegi földgáz árak mellett már sokkal inkább megérné az állam számára is, mint eddig bármikor, hiszen az elmúlt fűtési időszakban előfordult, hogy a geotermikus energia összköltsége a tizede volt, a földgázból előállított távhő összköltségének. És nem kell nagy dolgokra gondolni a szabályozás módosítása tekintetében sem, hiszen elég lenne a jogszabályban lévő nyereségtényezőt módosítani kifejezetten a geotermikus energiát hasznosító távhőtermelők tekintetében például úgy, hogy a nyereségtényező évente változó mértékű legyen, és meghatározott fordulónapon érvényes EUR-ban denominált hosszútávú (10 és 15 éves) állampapírok súlyozott átlagos hozamát a szokásos üzleti kockázati felárral (6 százalékponttal) meghaladja. Ez eredményezné azt, hogy a szabályozott piacon az elérhető haszon már vonzó legyen, de ne alakulhasson ki extra profit.
Azt is meg merem kockáztatni, hogy a megtérülés piaci szintű biztosítása ezen a szabályozott piacon csak szükséges, de nem elégséges módosítás ahhoz, hogy a beruházások elinduljanak, mert arról még nem esett szó, hogy mennyi minden további feltételtől (fúrógép, szakember rendelkezésre állása) függ még a beruházások megvalósítása. Azt viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha egy geotermikus beruházás eleve nem képes hasznot hajtani a hatósági távhőárakon keresztül a beruházónak, akkor az a beruházás nem fog megvalósulni, holott az, hogy jelenleg az energiaszuverenitásunkat növelni képes földhő egyben a legolcsóbb is, olyan szerencsés együttállást jelent, amelynek révén könnyedén lehetne win-win szituációt elérni az üzleti érdek és a közjó viszonylatában. Az energiaszuverenitás értéke felbecsülhetetlen, eleve minden pénzt megér, és ha ráadásként a geotermikus energia segítségével még fiskális megtakarításunk is keletkezik, akkor azt a keveset, amibe kerül, nem tudjuk jobb helyre tenni.
[1] 50/2011. (IX 30) NFM rendelet 5. §
2023. jún. 5. | adatvédelem, hírek, társasági jog
Az EU 2019-ben elfogadta az ún. Whistleblowing Irányelvet, ami 2021. december 17-én lépett hatályba. Az Irányelv alapján fogadta el a Parlament az új, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. A törvény kihirdetésétől számítva a 60 napja van létrehozni a visszaélés-bejelentő rendszert a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek. Az 50-249 személyt foglalkoztatóknak pedig 2023. december 17-ig kell ezt a kötelezettséget teljesíteni. A visszaélés-bejelentő rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését, beleértve az egyes bejelentések kivizsgálását is, a foglalkozás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. A visszaélés-bejelentő rendszer létrehozása alkalmazotti létszámtól függetlenül is kötelező bizonyos magasabb kockázatú területeken működő vállalkozásoknak, különösen:
- hitelintézetek és biztosítók
- hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó kereskedők
- meghatározott műalkotásokkal, régiségekkel kereskedők
- a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szolgáltatók (pl. könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek, székhelyszolgáltatók)
A rendszert egy belső, de nem utasítható, pártatlan személy vagy szervezet működtetheti, de kivételes esetben megbízható bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szerv is. A bejelentéseket meg lehet tenni írásban vagy szóban is, és néhány konkrét kivételtől eltekintve (pl. anonim bejelentések) a bejelentést, a lehető legrövidebb időn belül részletesen és alaposan ki kell vizsgálni. A vizsgálatba a bejelentőt is be kell vonni, aki az eljárásban jogi képviselőt is igénybe vehet. A bejelentés kivizsgálásáról, a vizsgálat eredményéről és tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban kell tájékoztatni. A rendszer üzemeltetése során biztosítani kell a személyes adatok megfelelő védelmét. Az adatkezelés és az adattovábbítás szabályaira a GDPR-on túl a törvény is tartalmaz előírásokat. Világos és könnyen hozzáférhető tájékoztatót kell biztosítani a visszaélés-bejelentő rendszer működéséről, a bejelentési eljárásról és a törvényben megjelenő egyéb eljárásokról. A bejelentőt a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokról is tájékoztatni kell.
2023. máj. 25. | hírek, technológia
2023 május 23-án lépett hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, amelynek alapja az EU által 2022 december 27-én kihirdetett ún. NIS2 Irányelv. Az Irányelvet – egyelőre részlegesen – implementáló jogszabály célja a vállalatok informatikai biztonsági megfelelésének előírása, illetve az azt tanúsító, valamint ellenőrző hatósági rendszer kialakítása. Az Irányelv teljes implementációját 2024 október 17-ig kell végrehajtaniuk a tagállamoknak.
A téma különösen aktuális, hiszen a kiberbűnözők által elkövetett kibertámadások egyre gyakoribbak, kifinomultabbak és jövedelmezőbbek lettek, amelyre legszembetűnőbb példa a széleskörű és sikeres zsarolóvírus támadások a közelmúltban, amelynek több ügyfelünk is áldozatul esett. Ráadásul a koronavírus pandémia szinte minden ágazatban felgyorsította a digitalizációt, de ez új fenyegetésekkel, több biztonsági incidenssel, valamint új függőségekkel jár. Továbbá az orosz-ukrán háború a kibertérben is zajlik, ami szintén sok gyenge pontra világított rá az EU-n belül is.
Ha egy vállalkozás nem felel meg az Irányelvben foglalt előírásoknak, a kiszabható bírság maximuma 10 000 000 EUR vagy a szervezet globális éves forgalmának legfeljebb 2%-a, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. Fontos kiemelni, hogy az Irányelv alapján akár az ügyvezetés is felelőssége is megállapítható és az ügyvezető súlyos esetben, akár az ügyvezetéstől el is tiltható, ha az érintett szervezet nem felel meg a NIS2-ben előírt kiberbiztonsági követelményeknek.
Kikre vonatkozik a NIS2?
Elsősorban közép- és nagyvállalkozásokra, konkrétabban a legalább 50 főt foglalkoztató vagy nettó 10 millió EUR összeget meghaladó éves árbevétellel rendelkező szervezetekre, amelyek a következő kiemelt ágazatokban működnek:
- Energetika (villamos energia, távfűtés és -hűtés, kőolaj, földgáz, hidrogén)
- Közlekedés (légi, vasúti, vízi és tömegközlekedés)
- Egészségügy
- Ivóvíz, szennyvíz (víziközmű)
- Hírközlési szolgáltatás (elektronikus hírközlési szolgáltató, adatkicserélő szolgáltatást nyújtó)
- Digitális infrastruktúra (felhőszolgáltató, adatközpont szolgáltató, legfelső szintű domainnév nyilvántartó, DNS szolgáltató, tartalomszolgáltató hálózat szolgáltató)
- Kihelyezett infókommunikációs technológiai szolgáltatások
- Postai és futárszolgálatok
- Élelmiszer előállítása, feldolgozása, forgalmazása
- Hulladékgazdálkodás
- Vegyszerek előállítása és forgalmazása
- Gyártás: orvostechnikai és diagnosztikai eszközök; számítógépek; elektronikai, optikai termékek; villamos berendezések; máshova nem sorolt gépek és berendezések; gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik; egyéb szállítóeszközök; cement-, mész-, gipszgyártás
- Digitális szolgáltatók (online piactér, keresőszolgáltató, közösségi média, domainnév regisztrációt végző szolgáltató)
- Kutatás (kutatóhelyek)
Másodsorban, a NIS2 előírásoknak az érintett szervezetek egyes meghatározott IT beszállítóinak is meg kell felelniük, cégmérettől függetlenül.
Továbbá a NIS2 előírások – szintén a vállalkozás méretétől függetlenül – kiterjednek a következő területen tevékenykedő cégekre is:
- Elektronikus hírközlési szolgáltató,
- Bizalmi szolgáltató,
- DNS-szolgáltatást nyújtó szolgáltató,
- Legfelső szintű domainnév-nyilvántartó vagy
- Domainnév-regisztrációt végző szolgáltató
Mi a teendő?
A NIS2 megfelelést a hatóság által akkreditált szervezetek tanúsíthatják és auditálhatják, a hatóság pedig ellenőrizheti. Akár a tanúsításra, akár az ellenőrzésre azonban érdemes házon belül felkészülni elsősorban a következőkkel:
- Információbiztonsági irányítási rendszer (IBIR) bevezetése, vagy a létező rendszer felülvizsgálata kockázatelemzés alapján;
- Proaktív védelmi intézkedések bevezetése (incidensek megelőzése, kezelése);
- Eseménykezelési protokoll bevezetése az esemény bekövetkezése esetén a hatások csökkentése érdekében;
- Üzletmenet folytonosság menedzsment bevezetése (BCM), vagy a létező rendszer felülvizsgálata ( tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés);
- Információtechnológiai biztonsági felelős (IBF) kinevezése;
- Személyes adatokat is érintő incidens esetére a GDPR kapcsolódási pontok azonosítása és az adatkezelési dokumentáció (pl. eljárásrend) szükség szerinti kiegészítése;
- Intézkedések az ellátási lánc biztonsága (ideértve az egyes szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonságával kapcsolatos szempontokat) érdekében.
Szerző: Karácsony Zsuzsi | 2025.02.13. | hírek | 0 Hozzászólások
2024-ben új lehetőség jelent meg a Magyarországon a külföldi befektetők számára: a vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély. Ennek kedvező feltételeire való utalásként már magyar aranyvízumként, vagyis „Hungarian Golden Visa”-ként emlegetik a konstrukciót....
Szerző: Levente Rövid | 2024.04.29. | hírek | 0 Hozzászólások
Az elmúlt években az Európai Unió különös hangsúlyt fektetett a kiberbiztonságra. 2022-ben három olyan jogszabály is elfogadásra került, amely a különböző szervezetek kibertámadások elleni védekezését erősíti. A Dora rendelet a pénzügyi ágazat rezilienciáját készíti...
Szerző: Urbán Márton | 2023.09.30. | energetika, hírek, környezetvédelem, technológia | 0 Hozzászólások
A kormány által társadalmi vitára bocsátott Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU-fejezet (a továbbiakban: Tervezet) a geotermikus energia tekintetében is tartalmaz elképzeléseket annak érdekében, hogy a geotermikus energia...
Szerző: Urbán Márton | 2023.06.05. | adatvédelem, hírek, társasági jog | 0 Hozzászólások
Az EU 2019-ben elfogadta az ún. Whistleblowing Irányelvet, ami 2021. december 17-én lépett hatályba. Az Irányelv alapján fogadta el a Parlament az új, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló...
Szerző: Urbán Márton | 2023.05.25. | hírek, technológia | 0 Hozzászólások
2023 május 23-án lépett hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, amelynek alapja az EU által 2022 december 27-én kihirdetett ún. NIS2 Irányelv. Az Irányelvet – egyelőre részlegesen – implementáló...
Szerző: Urbán Márton | 2023.02.27. | hírek, munkajog | 0 Hozzászólások
A 2023 január 1-től hatályos munkajogi változások alapja, egyrészt az EU 2019/1152 irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, másrészt az EU 2019/1158 irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet...
Szerző: Urbán Márton | 2023.02.23. | hírek | 0 Hozzászólások
Az mesterséges intelligencia (MI) számos iparágat, köztük az iparjogvédelmet is gyorsan átalakítja. Ahogy az MI egyre képesebb az eredeti művek létrehozására, bonyolult jogi kérdéseket vet fel az alkotások tulajdonjogával és védelmével kapcsolatban. Az MI-generált...
Szerző: Urbán Márton | 2022.12.22. | hírek | 0 Hozzászólások
Év végi visszatekintésként összefoglaljuk, hogy 2022. január 1-től hogyan változtak a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A módosítások olyan korrekciókat hajtottak végre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a...
Szerző: Urbán Márton | 2022.12.22. | egyéb jogterületek, hírek | 0 Hozzászólások
Új lehetőség a közös tulajdon megszüntetésére az ún. bekebelezés jogintézménye. Noha a kapcsolódó, – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020....
Szerző: Urbán Márton | 2022.07.04. | hírek, kereskedelmi jog, polgári jog | 0 Hozzászólások
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból az arra jogosult hatóságok és az ügyfélazonosításra kötelezett szolgáltatók már 2022. február 1-től végezhetnek adatlekérdezést, július 1-től azonban harmadik személyek is jogosultak lesznek bizonyos keretek között adatokat...
2023. febr. 27. | hírek, munkajog
A 2023 január 1-től hatályos munkajogi változások alapja, egyrészt az EU 2019/1152 irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, másrészt az EU 2019/1158 irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. A Munka Törvénykönyvének változásait az alábbiakban mutatjuk be.
Az év elejétől a joggal való visszaélés tilalmának megsértésre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének kell bizonyítania az alapul szolgáló tényt, körülményt és hátrányt. Míg a jog gyakorlója (másik fél) bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány közötti okozati összefüggés nem áll fenn.
Továbbá a módosítás alapján a jognyilatkozatok megtételének határidejét kiterjesztették, és mostantól akkor is érvényesen megtehetőek a jognyilatkozatok, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.
A munkaszerződésre tekintettel, annyi módosítás történt, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyt minden esetben határozatlan idejűnek kell tekinteni, továbbá a munkahely eltérő megállapodás hiányában a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni főszabály szerint.
Nagyobb változást a munkáltató tájékoztatási kötelezettségében eszközöltek, amelynek keretén belül a munkáltatónak kevesebb ideje van a munkaviszony kezdetétől – az eddigi 15 nap helyett 7 nap – a munkavállaló tájékoztatására. Továbbá kibővült, hogy mikről is kell tájékoztatni a munkavállalót, ezek a következők: a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok; a munkáltató képzési politikája; és a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató közterheket fizet meg. Továbbá a munkavállaló várhatóan 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzése esetén, további tájékoztatási kötelezettségei vannak a munkáltatónak.
A módosítás kiterjesztette a munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat, amely alapján, a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig, vagy a gondozást végző munkavállaló kérheti, hogy a munkavégzés helyét, munkarendjét módosítsák, illetve kérheti távmunkavégzésben, vagy részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállalónak a kérelmét írásban indokolnia kell, illetve meg kell jelölnie a jogalapot teremtő változás időpontját. A munkáltató erre a kérelemre 15 napon belül, írásban nyilatkozik, melyet ha elutasít köteles megindokolni. Amennyiben a munkáltatói elutasítás jogellenes, vagy a nyilatkozatot elmulasztja, a bíróság a munkáltató nyilatkozatát pótolhatja.
A módosításnak köszönhetően a munkáltatónak – a munkavállaló kérelmére – meg kell indokolni a munkaviszony megszüntetését, amennyiben az a munkavégzési kötelezettség alól mentesülő munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg. Mindez akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló következő esetekben van távol: (i) súlyos egészségi okból hozzátartozóját, vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából; illetve (ii) apasági szabadság; (iii) szülői szabadság miatt mentesült; vagy (iv) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van; vagy (v) a munkavállaló a munkaszerződésének módosítása miatti kérelme miatt szüntette meg a munkaviszonyát.
A módosítás kiterjesztette a felmondási tilalmakat, amely alapján nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt az eddigieken kívül, apasági szabadság, szülői szabadság alatt, vagy akkor sem, ha a munkavállaló súlyos egészségi okból hozzátartozójának ápolása, vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából van távol.
A törvénymódosítás alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén igazolást ad ki – az eddigieken kívül –, az apasági és szülői szabadság tartalmáról, ebben feltünteti a korábban kiadott szabadságokat is.
Az Munka Törvénykönyvének januári módosítása kiterjeszti a bíróság jogosultságát – a munkavállaló kérelmére – arra vonatkozóan, hogy mikor állíthatják helyre a munkaviszonyt. Új lehetőségként kerül elő, ha a megszüntetés a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.
A módosítás alapján a munkáltatónak a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
A módosítás az egyes munkavállalói csoportok (pl.: várandósok, gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, fiatal munkavállaló) esetében történtek változások. A módosításnak köszönhetően vannak tiltások ezekre a munkavállalói csoportokra, például nem rendelhető el rendkívüli munka, vagy éjszakai munka. Kivételesen, ha a gyermek elmúlt 3 éves a munkavállaló hozzájárulásával a törvény engedélyezi ezeket a foglalkoztatásokat.
A módosítás újítást hozott az apai szabadságnál. A munkavállaló korábbi 5 munkanap helyett 10 munkanapot vehet igénybe, amelyet a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek majd ki az apukák. Az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100%-a, míg a második 5 napjára mindössze a távolléti díj 40%-a illet meg az apát. Fontos, hogy az első 5 napra járó távolléti díj teljes költsége a Kincstártól visszaigényelhető, míg a második 5 nap költsége a munkáltatót terheli. Ezen túlmenően minden munkavállalót 44 munkanap szülői szabadság illet majd meg a gyermeke hároméves koráig, amelynek egyik feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon. A szülői szabadságra a távolléti díj 10%-a jár. Ezen szabadságokat nem érinti az a körülmény, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg.
A módosítás érintette a szabadság kiadásának szabályait is, amely alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja. Ezen eseteket a munkáltatónak írásban indokolnia szükséges.
A módosítás alapján változtak a díjazás munkavégzés hiányában szabályai is. A munkavállalót betegszabadsága tartamára a távolléti díj 70%-a illeti meg. Abban ez esetben, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Illetve, ha a munkavállalót a munkaidő-beosztása alapján bérpótlék illeti meg, a távolléti díjon felül bérpótlékra is jogosult.
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítását, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belül ismételten határozott idejű munkaviszonyt létesítenek azonos vagy hasonló munkakörben , abban az esetben próbaidő nem köthető ki. Továbbá a legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. Ebben az esetben a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell tekinteni.
A munkaügyi viták esetében a keresetlevelet, a módosítással integrált új munkavállalói kérelem szerint a munkaszerződés módosítással kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat, illetve elutasítás indoklási kérelemmel kapcsolatos munkavállalói igény érvényesítése esetén a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell előterjeszteni.