A mesterséges intelligencia és az iparjogvédelem

2023. febr. 23. | hírek

Az mesterséges intelligencia (MI) számos iparágat, köztük az iparjogvédelmet is gyorsan átalakítja. Ahogy az MI egyre képesebb az eredeti művek létrehozására, bonyolult jogi kérdéseket vet fel az alkotások tulajdonjogával és védelmével kapcsolatban.

Az MI-generált szellemi tulajdonra vonatkozó legjelentősebb kérdés az, hogy kié az ilyen alkotások jogi védelme. Az általában a szerzőt illető jogokat az alkotó tulajdonolja. Azonban, amikor egy MI-rendszer eredeti művet hoz létre, nem világos, ki az alkotó, és így ki jogosult az igénylésre. Az MI-rendszer alkotójának a programozója, az a személy, aki az adatokat szolgáltatta az MI számára, hogy azokból tanuljon, vagy maga az MI-rendszer?

Az Egyesült Államokban a Szerzői Jog Hivatala kijelentette, hogy a gép vagy az MI-rendszer által előállított művek nem jogosultak szerzői jogi védelemre, mert hiányzik belőlük az emberi kreativitás. Azonban ez a nézet nem egyetemes, és más országok másképp értelmezhetik a jogot. Például az Európai Unió Szerzői Jogi Irányelve elismeri, hogy az MI-generált művek jogosultak lehetnek szerzői jogi védelemre, de csak akkor, ha az emberi szerző „jelentős hozzájárulást tett a mű létrehozásához”.

Ezenkívül a gép által előállított művek esetében több fél is részt vehet a végső termék létrehozásában. Például egy MI-rendszer egy személy vagy vállalat által megtanított adathalmazzal rendelkezhet, míg egy másik személy vagy vállalat a rendszer számára biztosíthatja a paramétereket egy adott mű előállításához. Ilyen esetekben nehéz lehet meghatározni, kié a végső termék tulajdonjoga.

A MI-generált művek kapcsán felmerülő másik lehetséges jogi következmény a meglévő szellemi tulajdoni jogok megsértésének lehetősége. Az MI-rendszerek nagy adathalmazokon dolgozhatnak, amelyek szerzői jogi védettség alatt álló anyagokat tartalmazhatnak, és ennek eredményeként olyan művek jöhetnek létre, amelyek más alkotók jogait sértik. Jelentő kihívás elé állítja a jogalkalmazókat egy ilyen eset a felelősség megállapításakor, hiszen nem egyértelmű, hogy a jogsértést az MI, vagy az a személy követte el, aki a betanította.

Egy másik kérdés a szabad felhasználás jogának alkalmazása az MI által létrehozott művek esetében. A szabad felhasználás egy jogi elv, amely lehetővé teszi a szerzői jogi védettség alatt álló anyag felhasználását engedély nélkül bizonyos körülmények között, például kritika, kommentár, hírösszefoglaló, oktatás, tudományos kutatás céljára. Azonban a jogosult felhasználás alkalmazása az AI által létrehozott művekre vonatkozóan még mindig kevéssé vizsgált a bíróságok által.

Az AI alkalmazása kérdéseket vet fel továbbá az üzleti titkok védelmével kapcsolatban. Az MI rendszerek használhatók algoritmusok és más saját technológiák létrehozására, amelyek védett üzleti titkoknak minősülhetnek. Ha egy MI rendszer megtanulja ezt az információt, nehéz lehet titokban tartani, mivel az MI felhasználhatja az információt saját műveinek létrehozásához vagy teljesítményének javításához. Ez aggodalmakat vet fel az üzleti titkok visszafejtése, valamint a potenciális kiberbiztonsági fenyegetések kapcsán.

Összefoglalásként megállapítható, hogy az MI által létrehozott szellemi tulajdon komoly jogi következményeket vet fel, melyek gondos megfontolást igényelnek. Az MI technológia további fejlődése mellett a jogalkotóknak és a bíróságoknak foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, hogy tisztázást nyújtsanak az ilyen művek tulajdonjogával, felelősségével és védelmével kapcsolatban. Fontos egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a kreatív személyek jogainak védelme között. A jogi rendszernek lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel, hogy az intellektuális tulajdonvédelmi törvények relevánsak és hatékonyak maradjanak a digitális korban.

Amennyiben valamely olvasónk nem lenne meggyőzve a közelgő paradigmaváltásról, jelen cikk írója és szerkesztője, valamint részleges fordítója egy nagy nyelvmodell MI volt.

Milyen változások voltak az elmúlt évben a jogi személyeknél

2022. dec. 22. | hírek

Év végi visszatekintésként összefoglaljuk, hogy 2022. január 1-től hogyan változtak a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A módosítások olyan korrekciókat hajtottak végre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) harmadik könyvében, amelyek az elmúlt évek kialakult joggyakorlatában már megjelentek, és amelyeket most törvényi erőre emelkedtek.

Az év elejétől nemcsak vezető tisztségviselő, hanem felügyelőbizottsági tag is lehet jogi személy. Ebben az esetben a jogi személy köteles kijelölni a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátó természetes személyt. A jogi személy által kijelölt személyre is alkalmazni kell a kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat.

Továbbá a módosítás alapján a jogi személy irányítását végző testület – igazgatóság, felügyelőbizottság – vonatkozásában az év elejétől el lehet térni a szótöbbségen alapuló döntéshozataltól. Ezzel teret enged a súlyozott szavazás intézményének, így rugalmasabbá téve a jogi személyek egyes operatív szerveinek működését. Azonban a döntéshozó szerv – taggyűlés, közgyűlés – tekintetében változatlanul fennmarad a szótöbbség védelme.

A módosítás kiterjesztette a pótbefizetés lehetőségét – ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság továbbra is kivétel – az összes társasági formára. Ez a rendelkezés segíti a gazdasági társaságok működésének stabilitását és fizetőképességük biztosítását. A fel nem használt pótbefizetésekről, úgy határoz, hogy a legfőbb szerv dönthet annak sorsáról, ezzel megszűnt a tagok részére történő automatikusan visszafizetés. Lehetővé teszi továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok, illetve zártkörűen működő részvénytársaságok számára, hogy a létesítő okiratukba foglalt rendelkezések hiányában is határozhassanak pótbefizetésről.

A módosításnak köszönhetően a betéti társaságnál, és közkereseti társaságnál, amennyiben egy főre csökkent a tagok száma, abban az esetben nincsen automatikus megszűnés. Ebben az esetben a módosítás megtartja a 6 hónapos határidőt, de ezt csak a bejelentésre, viszont ez nem jogvesztő és nem kapcsolódik hozzá a társaság automatikus megszűnése. Ehelyett törvényességi felügyeleti intézkedésnek van helye. A betéti társaságnál továbbá, ha csak kültag marad, akkor annak felelőssége a beltagéval azonossá válik arra az időszakra, amíg az új beltag be nem lép a társaságba. Illetve a betéti társaság kültagja csak kijelölés, választás útján lehet ügyvezető, automatikusan nem.

A módosítás alapján egy tagnak több törzsbetétje is lehet, ezzel a módosítással az üzletrészek külön-külön való megterhelését is könnyebbé teszi, illetve egyszerűbbé teszi az értékesítést, ha a tag csak az egyik üzletrészét kívánja eladni. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben is egy tagnak számít az adott személy, vagyis az üzletrészek utáni szavazati jogokat egybe kell számítani.

A Ptk. januári módosítása kimondta, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjai határozhatnak úgy, hogy részben, vagy egészben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatását. Emellett véghatáridőt állapít meg a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére, amely. a nyilvántartásba vételtől számított második teljes – 12 hónapos – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége.

A módosítás előtt nem lehetett eltérni a Ptk.-ban foglalt, eredeti taggyűlés/közgyűlés és a határozatképtelenség megismételt taggyűlés/közgyűlés közti minimális időközre vonatkozó szabályoktól. Januártól viszont az adott társaság döntési jogkörébe helyezi a megismételt taggyűlés/közgyűlés megtartásának időpontját.

A januári módosítások megszüntették a törzsrészvények és egyéb részvények arányára vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőzsdei bevezetésére, működésére és igazgatótanácsára vezet be pontosításokat. Végül pedig a jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége, illetve a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata kapcsán tartalmaz hitelezővédelmi, és kisebbségvédelmi szempontból fontos változásokat a módosítás.

Bekebelezés, avagy osztatlan közös tulajdon rendezése

2022. dec. 22. | egyéb jogterületek, hírek

Új lehetőség a közös tulajdon megszüntetésére az ún. bekebelezés jogintézménye. Noha a kapcsolódó, – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény („Bekebelezési tv.”) – szabályai már 2021 januárja óta hatályban vannak, mégis kevés a tapasztalat az eljárás működésével. Az alábbiakban bekebelezés fontosabb tudnivalóit foglaltuk össze.

Bekebelezésnek azt hívjuk, amikor az osztatlan közös tulajdon megszüntetése úgy történik, hogy az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg.

A Bekebelezési tv. elő kívánja segíteni a versenyképes méretű birtokok kialakítását. Feltétel, hogy a megosztással létrejövő új ingatlannak alkalmasnak kell lennie mező- és erdőgazdasági művelésre. Ezt az egyes művelési ágak tekintetében a terület mérete határozza meg:

– szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág: 3000 m2

– szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág: 10000 m2

– zártkerti földnek minősülő ingatlan: 1500 m2

Tehát ezek azok a minimum területméretek, amiknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük.

Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén pedig a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon a tulajdonostársak egyezsége alapján osztható meg. Azonban előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet. Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül. Ezzel biztosítható a művelésre alkalmas nagyságú egybefüggő területek létrehozása.

A tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostársnak az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi további tulajdonostársat írásban kell tájékoztatnia a bekebelezési szándékáról. Az értesítés tartalmi elemeit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint annak tartalmaznia kell a kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát, hogy az ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére jogosult, az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket, a figyelemfelhívást arra, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Tartalmaznia kell azt is, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül adja meg a kezdeményező tulajdonostárs számára az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit, valamint, ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található, abban az esetben az értesített tulajdonostársnak nyilatkoznia kell annak tulajdonba adása, és értékének megtérítése, vagy további használata tekintetében.

Fontos, hogy amennyiben a bekebelezést a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, úgy neki az előzőekben felsoroltakon túl nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdonostársak közül a földrészletet ő használja a legnagyobb mértékben, emiatt a bekebelezésre más nem jogosult.

A törvény egy sorrendet is megállapít arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli a földrészlet tulajdonjogát. Ez a következők szerint alakul:

  1. a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs (alátámasztva azt a birtokpolitikai célkitűzést is, hogy a föld tulajdonát elsősorban az azt használó személy szerezhesse meg);
  2. legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs;
  3. a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.

Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben foglalt ellenértéket elfogadja, vagy igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte. Ha a kezdeményező tulajdonostárs nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, az értesített tulajdonostárs azt is köteles jelezni, hogy a bekebelezési sorrend alapján a kezdeményezőt megelőzően jogosult bekebelezésre, amennyiben ezen jogával élni kíván.

Amennyiben a földrészlet tulajdonjogát a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs nem szerezheti meg, akkor köteles valamennyi okiratot (különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését, a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült, úgy az értékbecslési szakvéleményt) az „új” bekebelező részére átadni.

A szabályok alapján megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg, amelyhez kiindulási támpontot ad az értékbecslési ajánlat, mint minimum ár. Ezen megosztási mód esetén is lehetőség van értékbecslési szakvélemény készíttetésére igazságügyi szakértő által, amennyiben a felek nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban szereplő összeggel. Abban az esetben, ha új értékbecslési szakvélemény kerül elkészítésre, annak költségét a bekebelező viseli, amennyiben ő kezdeményezte az elkészítést, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget.

Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha az egyik tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésre, illetve, ha a tájékoztatásról szóló tértivevény „nem kereste”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza. Ebben az esetben az nem elérhető tulajdonostársak irányába történő fizetés bírósági letétbe helyezéssel történik. Ha ezt az összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, úgy az állam azt földvásárlásra használhatja fel. Amennyiben a bekebelezéssel érintett földrészletben az állam is rendelkezik tulajdoni hányaddal, a Nemzeti Földügyi Központ köteles nyilatkozni arról, ha a földrészleten például sírhely található. Mivel ez esetben, ugyanis kizárólag az állam jogosult a bekebelezésre.

A bekebelezésről értesíteni kell a földrészletre bejegyzett egyéb jogok és tények jogosultjait, amennyiben pedig a tulajdonjog átruházásához a jogosult, vagy valamely hatóság hozzájárulása szükséges, úgy azt a tulajdonszerzést megelőzően be kell szerezni.

A bekebelezés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez az összes tulajdonostárs által aláírt, szerződés, vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat szükséges. A bekebelezés nem szünteti meg a bekebelezéskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, azonban a területet a földhasználati, illetve erdőgazdálkodó nyilvántartás szerinti használó harmadik személyeket a bekebelező a változásról köteles tájékoztatni.

Tényleges tulajdonosi nyilvántartás és amit érdemes tudni róla

2022. júl. 4. | hírek, kereskedelmi jog, polgári jog

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból az arra jogosult hatóságok és az ügyfélazonosításra kötelezett szolgáltatók már 2022. február 1-től végezhetnek adatlekérdezést, július 1-től azonban harmadik személyek is jogosultak lesznek bizonyos keretek között adatokat igényelni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból.

Hosszas előkészítés után, 2021. május 21-én lépett hatályba a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény („Afad tv.”).

Ahogy az a jogszabály preambulumában is szerepel a törvény kimondott célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése, a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével.

Az új szabályozást többek között az Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve indokolta, ami szintén egy tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozását tűzte ki célul.

A pénzügyi pénzmosást, terrorizmus finanszírozását, az adócsalást és a korrupció visszaszorítását célzó szabályozása régóta szerepel az Unió napirendjén. Az UBO-nyilvántartásként (utlimate beneficial owner – vagyis végső tényleges tulajdonos) is emlegetett rendszer több koncepcionális változáson is keresztülment mire a jelenlegi szabályozási módszer kiválasztásra került, ami alapján adatgyűjtést és a kapcsolódó szolgáltatásokat a NAV látja el. A nyilvántartás működés során az érintett szervezet egyrészt nemzeti nyilvántartási számot, valamint egy úgynevezett TT indexet kap. Ez az index a nyilvántartott szervezeteket adatszolgáltatási megbízhatóságuk alapján értékeli. A TT index szerinti osztályozásra vonatkozó szabályok csak 2022. február 1. napjától léptek hatályba, ehhez kapcsolódó szankciók pedig csak 2022. július 1-től alkalmazandók.

Kik a tényleges tulajdonosok és kire vonatkozik az adatszolgáltatás?

Tényleges tulajdonos alatt az a személy értendő, aki végső soron profitál egy vállalkozás tevékenységéből. Az Afad tv. itt visszautal a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. Törvény („Pmt.”) szabályaira, ami alapján olyan természetes személyeket értendőek tényleges tulajdonosként, akik a meghatározott társaságban közvetve vagy közvetlenül a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkeznek, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorolnak.

Az Afad tv. rendelkezései alapján adatszolgáltatónak minősül különösen:

  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek, jogi személyek,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
  • bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők, amennyiben a tevékenységét Magyarország területén végzi, vagy külföldön, pontosabban az EU-n kívül végzi, de a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatot létesít Magyarországon vagy ingatlant szerez,
  • a részben állami vagy önkormányzati tulajdonú jogi személy, amelyek legalább 25 százalék nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Ki végzi el az adatszolgáltatást?

Az Afab tv. rendelkezései alapján az adatszolgáltatást a számlavezető bankok kötelesek az ügyfeleiktől korábban begyűjtött információk alapján a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat feltölteni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba. A bankok havi rendszerességgel kötelesek az ügyfeleikkel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

Mi az adatszolgáltatás tárgya?

A törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatásnak a tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak alábbi adatait kell, hogy tartalmazza

  • tényleges tulajdonos családi és utóneve;
  • tényleges tulajdonos születési családi és utóneve;
  • tényleges tulajdonos állampolgársága;
  • tényleges tulajdonos születési helye, ideje;
  • tényleges tulajdonos lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
  • érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai szerinti jellege és mértéke;
  • a tényleges tulajdonosi adat TT indexe

TT index és ügyfélbesorolás

A nyilvántartás alapján az adatszolgáltatásra kötelezettek egy 10 pontos megbízhatósági index alapján kerülnek értékelésre. Az első adatrögzítés alkalmával minden érintett 10 pontot kap. Abban az esetben, ha bármely hatóság lényeges eltérést észlel az általa ismert és a nyilvántartásba feltöltött adatok között, akkor értesítheti az adóhatóságot.

A NAV ilyen értesítés alapján csökkenti az adott ügyfél TT indexét. Amennyiben az ügyfél TT-indexe 8 pont alá csökkent akkor az ügyfél megjelölése bizonytalanra 6 pont alatt pedig megbízhatatlanra módosul. Az adóhatóság a megbízhatatlan minősítés esetén azonnal, bizonytalan minősítés esetén pedig a besorolás 180 napon keresztüli fennállása esetén közzé teszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. A megbízhatatlan minősítésű ügyfeleket a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek magas kockázatúként kezelni, és számukra a 4,5 millió forint feletti ügyletek végrehajtását megtagadni.

Meddig tartalmazza az adatokat a nyilvántartás?

A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatait az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

Milyen újdonságokat hoz a szerkezetátalakításról szóló törvény?

2021. szept. 8. | hírek, kereskedelmi jog, polgári jog

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetalakítási Irányelv). A Szerkezetátalakítási Irányelvet átültető magyar törvény 2021. július 1. napján lépett hatályba. Azonban egy évvel később 2022. július 1. napjától lehet majd a gyakorlatban is kezdeményezni az eljárást. Vajon miben lesz segítségünkre ez az új jogszabály?

Vegyük példának a 2020 tavaszától mai napig tartó COVID-19 világjárványt, amely a gazdaság összes szereplőjét elérte, és ennek köszönhetően rendkívüli helyzet állt elő. A gazdasági életben ritkán fordul elő, hogy egy jelentős gazdasági potenciállal bíró és számos munkavállalót foglalkoztató vállalkozás ellen fizetésképtelenségi eljárást indítsanak. Egy válsághelyzet kialakulása bármikor bekövetkezhet – ahogy ezt tapasztalhattuk is 2008-ban és most 2020-ban is –, és nehezen előrelátható következményekkel járhat. Egy ilyen kaliberű gazdasági „válság” nem csupán az adott vállalkozás tulajdonosait és munkavállalóit hozhatja nehéz helyzetbe.

Az új törvény célja egy olyan jogintézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek legyenek. A szerkezetátalakítási eljárás segítséget nyújthat például az elhúzódó koronavírus-járvány miatt pénzügyi válságba került vállalatok talpra állásában. Jelenleg a csődeljárás az egyetlen megoldás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok adósságának rendezésére, amely vontatott eljárásával, a döntéshozatalba a hitelezők korlátozott bevonásával, és az adós szempontjából nézve a hozzá kapcsolódó megbélyegzéssel jár együtt. Az új törvénytől azt várjuk, hogy egy hatékony jogi eszközt vezessen be a vállalatok megmentésére.

A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy az eljárást leginkább a felek irányítják, és a bíróságnak csak limitált a hatásköre van. Továbbá az adós döntése, hogy mely hitelezőket vonja be a az eljárásba, nem feltétlenül kötelező az összes hitelező bevonása. Azonban, akiket bevon, azokkal szemben fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni, míg a be nem vont hitelezők felé azonban továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését. A törvény rugalmas eszközöket biztosít az adósok részére, hogy a cég folytatni tudja a működését, miközben a legfontosabb hitelezőkkel, akiktől a pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat. Amennyiben az adós úgy dönt, hogy valamennyi hitelezőt bevonja, abban az esetben a fizetési haladék általános érvényű, és az eljárás nyilvánossá válik, az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.

Az adóst az eljárásban szerkezetátalakítási szakértők támogathatják, ha az adós úgy érzi, hogy szükséges, vagy ha a hitelezők kérik. A szakértők – mint moderátorok – feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezenfelül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is. A szakértői támogatás nagyon fontos lehet. Fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv reálisan megvalósítható legyen, illetve a megállapodás megkötését is segíteni tudja azzal, hogy semleges szereplőként közelíti meg a problémát. Ez mind a kettő fél számára nagyon fontos, mert a szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a szerkezetátalakítási tervben, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, és tovább működhessen. A törvény nem határozza meg, hogy a felek milyen megoldást választanak, bármiben megállapodhatnak, amely előnyös és elfogadható a felek számára. Néhány törvényi korlátja azért van a megállapodásnak – például a munkavállalók jogait a terv nem korlátozhatja –, amelyek megtartását a bíróság ellenőrzi.

A szerkezetátalakítási eljárás legfőbb előnye, hogy többségi szavazással kell elfogadni kényszeregyezségi hatállyal. Ennek megfelelően nem fordulhat elő, hogy egyetlen hitelező miatt meghiúsulna a megállapodás, és ezáltal az adós tovább működése. Továbbá az esetleges sikertelen tárgyalás nem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá. Éppen ezért a szerkezetátalakítási eljárások erősíteni fogják a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással lesz majd a gazdaságra.

Szerzői jogi törvény változásai

2021. júl. 30. | hírek, szerzői jog

Június 1-jével hatályba lépett a szerzői jogi törvénynek az elmúlt években talán legjelentősebb változása. A módosításáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy fogalmaz, hogy az „igazságosabbá” teszi majd a szerzői jogi kérdéseket. Annak eldöntésére, hogy valóban igazságosabb lesz-e az új törvény jelen cikk kereteiben nem vállalkoznánk, viszont a változás részleteinek megismerése mindenki számára hasznos lehet.

Érdemes talán legelőször azt leszögezni, hogy a reform hátterében az Európai Unió CDSM és SatCab II irányelveinek átültetése áll. Mindkét esetben hazánk az élvonalhoz tartozik, az irányelveknek a hazai jogba való transzplantálásában, ugyan is SatCab II irányelvet elsőként a CDSM irányelvet pedíg másodikként ültetjük át a jogunkba. De mégis mit takar ez a két homályos betűszó?

Érdemes talán a CDSM (angolul directive on Copyright in the Digital Single Market) irányelvvel kezdeni, mert ez az irányelv még kidolgozása során viszonylag nagy port azzal, hogy felmerült, hogy a jogszabály erőteljesen korlátozná a szerzői művek főleg online felhasználását. Szerencsére nem célja az irányelvnek, hogy korlátozza a szabad felhasználást, éppen ellenkezőleg, a jogszabály átültetésével új szabad felhasználási mód került a magyar jogba, a paródia. A szerzői jogi törvény változásával a szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is.

A SatCab II irányelv, vagyis a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló irányelv. Az irányelvnek kimondottan célja, hogy javítsa a különböző módokon sugárzott műsorok, tehát televíziós vagy rádiós műsor vezetékes vagy vezeték nélküli – ideértve a műholdas közvetítést is – nemzetközi elérhetőségét az Európai Unió egész területén, azzal, hogy le egyszerűsíti a szerzői jogi és a szerzői joggal szomszédos jogi engedélyek megszerzését a műsorszolgáltatók bizonyos online szolgáltatásai úgy nevezett kiegészítő online szolgáltatások tekintetében.

Az SZTNH sajtóközleménye alapján a rendelet alapján továbbá, új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá a jelenléti oktatás szabad felhasználási rendszere mellé bekerültek a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtését célzó szabályok is. A módosítás továbbá átláthatóbbá kívánja tenni a szerzők díjazására vonatkozó szabályozást és tisztázni kívánja az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében.

Az SZTNH kiemeli továbbá, hogy az átvett rendeleteken túl, az elmúlt években a gyakorlatban felmerült problémákra is választ kíván adni a módosítás így például a magáncélú másolás feltételei is modernizálásra kerültek. Megszűnt például teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának archaikus követelménye.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a módosítások hatásosan reagálnak az egyre inkább online térbe tolódó szerzői művekre és azoknak felhasználóira és arra is, hogy egyre gyakrabban elmosódik a határ szerzők és felhasználók között.