Tényleges tulajdonosi nyilvántartás és amit érdemes tudni róla

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból az arra jogosult hatóságok és az ügyfélazonosításra kötelezett szolgáltatók már 2022. február 1-től végezhetnek adatlekérdezést, július 1-től azonban harmadik személyek is jogosultak lesznek bizonyos keretek között adatokat igényelni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból.

Hosszas előkészítés után, 2021. május 21-én lépett hatályba a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény („Afad tv.”).

Ahogy az a jogszabály preambulumában is szerepel a törvény kimondott célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése, a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével.

Az új szabályozást többek között az Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve indokolta, ami szintén egy tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozását tűzte ki célul.

A pénzügyi pénzmosást, terrorizmus finanszírozását, az adócsalást és a korrupció visszaszorítását célzó szabályozása régóta szerepel az Unió napirendjén. Az UBO-nyilvántartásként (utlimate beneficial owner – vagyis végső tényleges tulajdonos) is emlegetett rendszer több koncepcionális változáson is keresztülment mire a jelenlegi szabályozási módszer kiválasztásra került, ami alapján adatgyűjtést és a kapcsolódó szolgáltatásokat a NAV látja el. A nyilvántartás működés során az érintett szervezet egyrészt nemzeti nyilvántartási számot, valamint egy úgynevezett TT indexet kap. Ez az index a nyilvántartott szervezeteket adatszolgáltatási megbízhatóságuk alapján értékeli. A TT index szerinti osztályozásra vonatkozó szabályok csak 2022. február 1. napjától léptek hatályba, ehhez kapcsolódó szankciók pedig csak 2022. július 1-től alkalmazandók.

Kik a tényleges tulajdonosok és kire vonatkozik az adatszolgáltatás?

Tényleges tulajdonos alatt az a személy értendő, aki végső soron profitál egy vállalkozás tevékenységéből. Az Afad tv. itt visszautal a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. Törvény („Pmt.”) szabályaira, ami alapján olyan természetes személyeket értendőek tényleges tulajdonosként, akik a meghatározott társaságban közvetve vagy közvetlenül a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkeznek, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorolnak.

Az Afad tv. rendelkezései alapján adatszolgáltatónak minősül különösen:

  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek, jogi személyek,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
  • bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők, amennyiben a tevékenységét Magyarország területén végzi, vagy külföldön, pontosabban az EU-n kívül végzi, de a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatot létesít Magyarországon vagy ingatlant szerez,
  • a részben állami vagy önkormányzati tulajdonú jogi személy, amelyek legalább 25 százalék nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Ki végzi el az adatszolgáltatást?

Az Afab tv. rendelkezései alapján az adatszolgáltatást a számlavezető bankok kötelesek az ügyfeleiktől korábban begyűjtött információk alapján a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat feltölteni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba. A bankok havi rendszerességgel kötelesek az ügyfeleikkel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

Mi az adatszolgáltatás tárgya?

A törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatásnak a tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak alábbi adatait kell, hogy tartalmazza

  • tényleges tulajdonos családi és utóneve;
  • tényleges tulajdonos születési családi és utóneve;
  • tényleges tulajdonos állampolgársága;
  • tényleges tulajdonos születési helye, ideje;
  • tényleges tulajdonos lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
  • érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai szerinti jellege és mértéke;
  • a tényleges tulajdonosi adat TT indexe

TT index és ügyfélbesorolás

A nyilvántartás alapján az adatszolgáltatásra kötelezettek egy 10 pontos megbízhatósági index alapján kerülnek értékelésre. Az első adatrögzítés alkalmával minden érintett 10 pontot kap. Abban az esetben, ha bármely hatóság lényeges eltérést észlel az általa ismert és a nyilvántartásba feltöltött adatok között, akkor értesítheti az adóhatóságot.

A NAV ilyen értesítés alapján csökkenti az adott ügyfél TT indexét. Amennyiben az ügyfél TT-indexe 8 pont alá csökkent akkor az ügyfél megjelölése bizonytalanra 6 pont alatt pedig megbízhatatlanra módosul. Az adóhatóság a megbízhatatlan minősítés esetén azonnal, bizonytalan minősítés esetén pedig a besorolás 180 napon keresztüli fennállása esetén közzé teszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. A megbízhatatlan minősítésű ügyfeleket a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek magas kockázatúként kezelni, és számukra a 4,5 millió forint feletti ügyletek végrehajtását megtagadni.

Meddig tartalmazza az adatokat a nyilvántartás?

A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatait az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

Milyen újdonságokat hoz a szerkezetátalakításról szóló törvény?

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetalakítási Irányelv). A Szerkezetátalakítási Irányelvet átültető magyar törvény 2021. július 1. napján lépett hatályba. Azonban egy évvel később 2022. július 1. napjától lehet majd a gyakorlatban is kezdeményezni az eljárást. Vajon miben lesz segítségünkre ez az új jogszabály?

Vegyük példának a 2020 tavaszától mai napig tartó COVID-19 világjárványt, amely a gazdaság összes szereplőjét elérte, és ennek köszönhetően rendkívüli helyzet állt elő. A gazdasági életben ritkán fordul elő, hogy egy jelentős gazdasági potenciállal bíró és számos munkavállalót foglalkoztató vállalkozás ellen fizetésképtelenségi eljárást indítsanak. Egy válsághelyzet kialakulása bármikor bekövetkezhet – ahogy ezt tapasztalhattuk is 2008-ban és most 2020-ban is –, és nehezen előrelátható következményekkel járhat. Egy ilyen kaliberű gazdasági „válság” nem csupán az adott vállalkozás tulajdonosait és munkavállalóit hozhatja nehéz helyzetbe.

Az új törvény célja egy olyan jogintézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek legyenek. A szerkezetátalakítási eljárás segítséget nyújthat például az elhúzódó koronavírus-járvány miatt pénzügyi válságba került vállalatok talpra állásában. Jelenleg a csődeljárás az egyetlen megoldás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok adósságának rendezésére, amely vontatott eljárásával, a döntéshozatalba a hitelezők korlátozott bevonásával, és az adós szempontjából nézve a hozzá kapcsolódó megbélyegzéssel jár együtt. Az új törvénytől azt várjuk, hogy egy hatékony jogi eszközt vezessen be a vállalatok megmentésére.

A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy az eljárást leginkább a felek irányítják, és a bíróságnak csak limitált a hatásköre van. Továbbá az adós döntése, hogy mely hitelezőket vonja be a az eljárásba, nem feltétlenül kötelező az összes hitelező bevonása. Azonban, akiket bevon, azokkal szemben fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni, míg a be nem vont hitelezők felé azonban továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését. A törvény rugalmas eszközöket biztosít az adósok részére, hogy a cég folytatni tudja a működését, miközben a legfontosabb hitelezőkkel, akiktől a pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat. Amennyiben az adós úgy dönt, hogy valamennyi hitelezőt bevonja, abban az esetben a fizetési haladék általános érvényű, és az eljárás nyilvánossá válik, az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.

Az adóst az eljárásban szerkezetátalakítási szakértők támogathatják, ha az adós úgy érzi, hogy szükséges, vagy ha a hitelezők kérik. A szakértők – mint moderátorok – feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezenfelül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is. A szakértői támogatás nagyon fontos lehet. Fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv reálisan megvalósítható legyen, illetve a megállapodás megkötését is segíteni tudja azzal, hogy semleges szereplőként közelíti meg a problémát. Ez mind a kettő fél számára nagyon fontos, mert a szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a szerkezetátalakítási tervben, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, és tovább működhessen. A törvény nem határozza meg, hogy a felek milyen megoldást választanak, bármiben megállapodhatnak, amely előnyös és elfogadható a felek számára. Néhány törvényi korlátja azért van a megállapodásnak – például a munkavállalók jogait a terv nem korlátozhatja –, amelyek megtartását a bíróság ellenőrzi.

A szerkezetátalakítási eljárás legfőbb előnye, hogy többségi szavazással kell elfogadni kényszeregyezségi hatállyal. Ennek megfelelően nem fordulhat elő, hogy egyetlen hitelező miatt meghiúsulna a megállapodás, és ezáltal az adós tovább működése. Továbbá az esetleges sikertelen tárgyalás nem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá. Éppen ezért a szerkezetátalakítási eljárások erősíteni fogják a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással lesz majd a gazdaságra.

Elektronikus aláírás a gyakorlatban

Manapság egyre gyakrabban merül fel az elektronikus aláírás alkalmazhatóságának a kérdése. Főleg üzleti körökben az már nagyjából közismert, hogy lehet használni elektronikus aláírást dokumentumok hitelesítésére. Viszont a gyakorlati alkalmazás mikéntjével még nagyon kevesen vannak tisztában. Ráadásul az egyébként rendelkezésre álló jogszabályi szabályozás ellenére, vannak olyan (pl. pénzügyi) szolgáltatók, amelyek még nem fogadják el az elektronikus aláírást. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha fizetni lehet elektronikusan aláírni miért nem?

Az okiratok bizonyító erejét, vagyis azt, hogy az adott dokumentumot egyes hatóságok mennyiben fogadnak el hitelesnek a Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) határozza meg. Ezek alapján megkülönböztetünk közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot és egyszerű magánokiratot.

Itt mellékesen érdemes lehet még megemlíteni azokat az iratokat, amik egyáltalán nem minősülnek okiratnak az írásbeliség hiánya okán. Ez alapvetően azt jelenti, hogy azok az iratok, amik egyáltalán nem tartalmaznak aláírást vagy bármilyen olyan elektronikus megjelölést, ami az iratban megjelölt személyhez lenne köthető. Ugyan a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor, azonban egy egyszerű e-mail esetében bármelyik fél könnyedén vitathatja, hogy a nyilatkozat valóban tőle származott és így bizonyító erő nem kapcsolódik az ilyen iratokhoz.

Ugyan közokiratok is létrehozhatók elektronikus formában azonban jelen összefoglaló tekintetében a megfelelő hatósági gyakorlat.

A Pp. rendelkezései alapján teljes bizonyító erejű a magánokirat többek között, ha:

  • az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
  • az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
  • olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

Egyszerű magánokiratnak minősül minden olyan okirat, ami a Pp. teljes bizonyító erejű a magánokiratra vonatkozó követelményeinek nem felel meg.

Ezek alapján tehát ahhoz, hogy a Pp. alapján egy dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljön az alábbi három kritériumok egyikének teljesülnie kell:

  • okiraton minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző szerepel
  • okirat azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással került hitelesítésre (AVDH)
  • szolgáltatás legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel lett ellátva

A gyakorlatban ez a három lehetőség az alábbiak szerint érvényesülhet.

eSzemélyi elektronikus aláírás

  1. január 01. óta ilyen aláírást bárki igényelhet és minősített elektronikus aláírással láthatja el a dokumentumait. Azonban fontos kiemelni az eSzemélyi kapcsán, hogy az eSzemélyi-hez kiadott tanúsítványt (illetve a kapcsolódó magánkulcsot) Aláíró csak magáncélra használhatja fel; ezek használata bármilyen üzleti, munkahelyi vagy egyéb szakmai tevékenység céljából nem megengedett a kormányzati hitelesítési szolgáltató tájékoztatása alapján.

Elektronikus aláírási szolgáltatások

Ahogy azt a növekvő igény is diktálja egyre több elektronikus aláírási szolgáltatást nyújtó szervezet jelenik meg a piacon. Itthon a legismertebb és legelterjedtebb ilyen szolgáltatók a Microsec Zrt és az eSzigno program, illetve a Netlock Kft. NETLOCK, valamint egy magyar startup Trustchain alkalmazása. Nemzetközi szolgáltatók közül itthon leginkább a francia DocuSign alkalmazás elterjedt. A szolgáltatók kiválasztásánál érdemes mérlegelni azt, hogy mire is van szükségünk egy elektronikus aláírás kapcsán, csak személyes használatra vagy üzleti célra is felhasználásra kerül? Elérhető-e mobil aláírás és milyen rendszeren? Milyen egyéb programokat támogat az aláírás? Mindkét félnek rendelkeznie kell-e a programmal a dokumentum aláírásához?

A példaként említett szolgáltatók közül a NETLOCK biztosít ingyenes alkalmazást személyes felhasználóknak. Az eSzignó csomag alapú rendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a megfelelő szolgáltatási szintet tudja kiválasztani a felhasználó, a fókusz azonban egyértelműen az üzleti felhasználáson van. A DocuSign szintén nem biztosít ingyenes verziót, azonban lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó által küldött dokumentumot nem előfizető személy is alá tudja írni.

Az AVDH szolgáltatást mindenki igénybe veheti, aki rendelkezik Ügyfélkapu hozzáféréssel. Jelenleg az AVDH a végintézkedésen és ingatlan-nyilvántartást érintő jognyilatkozatokon kívül minden jognyilatkozat aláírására is alkalmas. További előny, hogy az AVDH-hitelesítés kombinálható, más hiteles aláírási formákkal. A Szolgáltatás tehát ingyenes és mindenki számára elérhető, aki Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkezik és azzal teljes bizonyítóerejű magánokiratot hozható létre.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása alapján az AVDH hitelesítés alkalmazható-cégképviseletre, tehát társaság vezető tisztségviselői is tudnak érvényesen jognyilatkozatot tenni az AVDH szolgáltatás alkalmazásával, az AVDH érvényes és hatályos cégjegyzésnek minősül.

Összegezve azt mondhatjuk, hogy nem csak lehetséges elektronikus aláírást alkalmazni, hanem az egyre egyszerűbb és kézzelfoghatóbb is. Az AVDH szolgáltatás véleményünk szerint kiemelkedően jól hozzáférhető és alkalmazható akár személyes akár üzleti ügyek vitele során és remélhetőleg hozzájárul majd ahhoz, hogy a teljes mértékben elektronikus ügyintézés itthon is nagyobb teret nyerjen.

Teljesítésigazolás pdf-ben

Igazolhatom a teljesítésemet elektronikusan? A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy értékesítés esetén a számlázás során a teljesítés igazolására alkalmas-e egy pdf dokumentum vagy van-e olyan előírás, amely papír alapú teljesítési igazolást követel meg egy számla mellékleteként.

A teljesítésigazolás kiállítására nincs konkrét jogszabályi előírás. Áru adásvételnél gyakran szállítólevél igazolja a teljesítést, amely alapján kerül sor a számla kiállítására.

Nézzünk egy általános példát, egy cég építőanyagokat forgalmaz, amelyet ki kell szállítania a vevő részére egy építkezésre. A vevő havonta utólag, összesítve fizeti ki az adott hónapban szállított áru ellenértékét. A környezetvédelem jegyében az eladó nem papír alapú szállítólevelet készít elő, hanem egy pdf dokumentumot, amelyet az eladó és a vevő között létrejött szerződés alapján mind két fél által használt szoftver (alkalmazás) generál. Az alkalmazás biztosítja, hogy a létrehozott pdf dokumentum (jelen esetben a szállítólevél) a rendszerben később nem módosítható. A pdf dokumentumot a vevő egy tablet segítségével és a programhoz tartozó fiókjával „aláírja”, és ezzel igazolja, hogy a teljesítés megtörtént.

Tehát a szóban forgó teljesítés megtörténtét a zárt rendszerben létrehozott, és ott elfogadott teljesítési igazolás (szállítólevél) alátámasztja úgy, hogy a gazdasági esemény releváns körülményei minden kétséget kizáróan megállapíthatók kívülállók számára is. A zárt rendszer útján biztosított továbbá a szállítólevél alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága.

Vajon megfelelő-e ez az eljárás adójogi szempontból? Elegendő-e, hogy a cég egy alkalmazáshoz tartozó fiókon keresztül, elektronikusan „aláírt” teljesítési igazolással rendelkezik?

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény („Számv. tv.”) 166. § (1) bekezdése határozza meg a számviteli bizonylat fogalmát, amelybe beletartozik a teljesítési igazolás, jelen esetben a szállítólevél is. Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a számviteli bizonylat egyéb módon, azaz elektronikusan is előállítható.

A Számv. tv. 167. § (5) bekezdés pedig kimondja, hogy számviteli bizonylatként alkalmazható elektronikus dokumentum is, ha az megfelel a Számv. tv. előírásainak.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (3) bekezdése alapján írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. A fenti példa alapján a pdf a vevő által – az alkalmazásban – történt elektronikus aláírása megfelel a jogszabályi követelményeknek.

A fentieket a NAV egyik tájékoztatásában is osztja, továbbá felhívja a figyelmet, hogy teljesítésigazolások kiállítása során, ha azokra semmilyen jogszabály nem tartalmaz kötelező előírást, célszerű kellő körültekintéssel, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett eljárni, és olyan adattartalmat feltüntetni, hogy egy esetleges adóellenőrzés során az igazolás az ügylet okirati bizonyítékaként szolgálhasson.

Speciális áru (pl. jövedéki termékek vagy veszélyes áruk) adásvétele és fuvarozása esetén a fentiek nem feltétlenül alkalmazandók.