2025 június 19-én két, az igazságügyi rendszert és a jogi személyek nyilvántartását alapjaiban átalakító törvényeket fogadott el az Országgyűlés. A módosítások indokolása szerint a célok: gyorsabb és hatékonyabb eljárások, átláthatóbb működés, valamint a digitális átállás felgyorsítása lenne. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Az átfogó igazságügyi reformot ígérő 2025. évi XLIX. törvény jelentős változásokat hoz a büntető- és polgári peres eljárásokban, valamint a bíróságok általános működésében, melyek közül kiemeljük az alábbiakat:
- Büntetőeljárás modernizálása
Gyorsul az eljárás a digitális bizonyítékok kezelése révén, csökken a párhuzamos eljárások száma, és fokozottabb fellépés várható a korrupció, pénzmosás és terrorizmus ellen. - Jogi személyek büntetőjogi felelőssége
Célja a jogellenes gazdasági tevékenységek elleni gyorsabb fellépés, biztosítva az eljárási garanciákat, illetve hogy a nemzetgazdaságból indokolatlanul ne zárják ki a törvényes működés helyreállítására hajlandóságot mutató jogi személyeket. - Digitális bírósági eljárások
Lehetővé válik az online tárgyalás, amelyet a nyilvánosság is követhet. Joghallgatók és kutatók számára valós idejű betekintést is biztosítanak. - Egyszerűsített polgári perek
Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per. A szerződésekben előre kiköthető a gyorsított eljárás hasonlóan a választottbírósági úthoz. Írásbeli eljárás során csökkentett illetékeket kell fizetni és rövidebbek a határidők döntéshozatalra. - Rövidített indokolás elsőfokú polgári ügyekben
Az eljáró bíróség elsőfokon rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat akkor is, ha egyik fél sincs jelen az ítélethirdetéskor és csak akkor válik szükségessé az ítélet részletes indokolása, ha a felek azt kérik, mert jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kivannak. - Vagyoni elégtétel bírói késedelem esetén
Ha a bíróság az intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 %-nak megfelelő vagyoni elégtételre jogosult lehet a peres fél. - Bővülő Kúria előtti jogegységesítés
A tervek szerint minden ügyben lehetőség nyílna felülvizsgálati kérelem benyújtására, amelyről a Kúria az elsősorban jogegységi szempontokat figyelembe vevő engedélyezési mérlegelést követően lesz indokolt biztosítani.
Új korszak érkezik el a jogi személyek nyilvántartásában a 2025. évi LIX. törvény 2027. január 1-i hatályba lépésével is, és egy központosított, digitális és átlátható és elsősorban egységes jogi személy nyilvántartási rendszert vezet be, amelyben egy helyen lesz a civil- és a cégnyilvántartás.
Mit hoz az új nyilvántartás?
- Egyetlen központi hatóság vezeti
Nem a bíróságok, hanem egy önálló, központi állami szerv lesz felelős a nyilvántartásért, országos hatáskörrel. A nyilvántartott jogi személyek jogutód nélküli megszüntetési eljárásai azonban bírósági feladatkörben maradnak. - Minden jogi forma egy helyen
Társaságok, civil szervezetek, alapítványok, egyházak – minden jogi entitás egy közös nyilvántartásban szerepel majd. A nyilvántartásban olyan jogalany típusok is szerepelni fognak – így például a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe –, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, azonban a cégnyilvántartásban szerepelnek, így a jogi személy nyilvántartásnak is a részét képezik. - Gyors, automatizált eljárás
Az alapértelmezett döntéshozatal automatikus döntéshozatali eljárásban lesz, így esetlegesen csökkenhet az ügyintézési idő. A nyilvántartási eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben egységesen bírósági felülvizsgálati út áll rendelkezésre. - Közhitelesség és adatbiztonság
A nyilvántartás közhiteles marad, az iratok alapvetően nyilvánosak lesznek, azonban bíróság rendelheti el azt, hogy a nyilvántartási irat bárki számára ne legyen megismerhető, csupán azok számára, akiknek az iratmegismerés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján biztosított. Fenntartja a Cégközlönyt mint közzétételi és hirdetményi lapot. - Kevesebb adminisztráció, beszámoló közzététele alrendszerben
Egységes szabályok, egyszerűbb ügyintézés és kisebb illetékeket ígérnek az új rendszerben. A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével felmerülő állami feladatok összekapcsolódnak a nyilvántartás vezetésével, így az elkülönített résznyilvántartásaként működhet a jövőben.