Év végi visszatekintésként összefoglaljuk, hogy 2022. január 1-től hogyan változtak a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A módosítások olyan korrekciókat hajtottak végre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) harmadik könyvében, amelyek az elmúlt évek kialakult joggyakorlatában már megjelentek, és amelyeket most törvényi erőre emelkedtek.
Az év elejétől nemcsak vezető tisztségviselő, hanem felügyelőbizottsági tag is lehet jogi személy. Ebben az esetben a jogi személy köteles kijelölni a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátó természetes személyt. A jogi személy által kijelölt személyre is alkalmazni kell a kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat.
Továbbá a módosítás alapján a jogi személy irányítását végző testület – igazgatóság, felügyelőbizottság – vonatkozásában az év elejétől el lehet térni a szótöbbségen alapuló döntéshozataltól. Ezzel teret enged a súlyozott szavazás intézményének, így rugalmasabbá téve a jogi személyek egyes operatív szerveinek működését. Azonban a döntéshozó szerv – taggyűlés, közgyűlés – tekintetében változatlanul fennmarad a szótöbbség védelme.
A módosítás kiterjesztette a pótbefizetés lehetőségét – ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság továbbra is kivétel – az összes társasági formára. Ez a rendelkezés segíti a gazdasági társaságok működésének stabilitását és fizetőképességük biztosítását. A fel nem használt pótbefizetésekről, úgy határoz, hogy a legfőbb szerv dönthet annak sorsáról, ezzel megszűnt a tagok részére történő automatikusan visszafizetés. Lehetővé teszi továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok, illetve zártkörűen működő részvénytársaságok számára, hogy a létesítő okiratukba foglalt rendelkezések hiányában is határozhassanak pótbefizetésről.
A módosításnak köszönhetően a betéti társaságnál, és közkereseti társaságnál, amennyiben egy főre csökkent a tagok száma, abban az esetben nincsen automatikus megszűnés. Ebben az esetben a módosítás megtartja a 6 hónapos határidőt, de ezt csak a bejelentésre, viszont ez nem jogvesztő és nem kapcsolódik hozzá a társaság automatikus megszűnése. Ehelyett törvényességi felügyeleti intézkedésnek van helye. A betéti társaságnál továbbá, ha csak kültag marad, akkor annak felelőssége a beltagéval azonossá válik arra az időszakra, amíg az új beltag be nem lép a társaságba. Illetve a betéti társaság kültagja csak kijelölés, választás útján lehet ügyvezető, automatikusan nem.
A módosítás alapján egy tagnak több törzsbetétje is lehet, ezzel a módosítással az üzletrészek külön-külön való megterhelését is könnyebbé teszi, illetve egyszerűbbé teszi az értékesítést, ha a tag csak az egyik üzletrészét kívánja eladni. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben is egy tagnak számít az adott személy, vagyis az üzletrészek utáni szavazati jogokat egybe kell számítani.
A Ptk. januári módosítása kimondta, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjai határozhatnak úgy, hogy részben, vagy egészben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatását. Emellett véghatáridőt állapít meg a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére, amely. a nyilvántartásba vételtől számított második teljes – 12 hónapos – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége.
A módosítás előtt nem lehetett eltérni a Ptk.-ban foglalt, eredeti taggyűlés/közgyűlés és a határozatképtelenség megismételt taggyűlés/közgyűlés közti minimális időközre vonatkozó szabályoktól. Januártól viszont az adott társaság döntési jogkörébe helyezi a megismételt taggyűlés/közgyűlés megtartásának időpontját.
A januári módosítások megszüntették a törzsrészvények és egyéb részvények arányára vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőzsdei bevezetésére, működésére és igazgatótanácsára vezet be pontosításokat. Végül pedig a jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége, illetve a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata kapcsán tartalmaz hitelezővédelmi, és kisebbségvédelmi szempontból fontos változásokat a módosítás.
