Június 1-jével hatályba lépett a szerzői jogi törvénynek az elmúlt években talán legjelentősebb változása. A módosításáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy fogalmaz, hogy az „igazságosabbá” teszi majd a szerzői jogi kérdéseket. Annak eldöntésére, hogy valóban igazságosabb lesz-e az új törvény jelen cikk kereteiben nem vállalkoznánk, viszont a változás részleteinek megismerése mindenki számára hasznos lehet.
Érdemes talán legelőször azt leszögezni, hogy a reform hátterében az Európai Unió CDSM és SatCab II irányelveinek átültetése áll. Mindkét esetben hazánk az élvonalhoz tartozik, az irányelveknek a hazai jogba való transzplantálásában, ugyan is SatCab II irányelvet elsőként a CDSM irányelvet pedíg másodikként ültetjük át a jogunkba. De mégis mit takar ez a két homályos betűszó?
Érdemes talán a CDSM (angolul directive on Copyright in the Digital Single Market) irányelvvel kezdeni, mert ez az irányelv még kidolgozása során viszonylag nagy port azzal, hogy felmerült, hogy a jogszabály erőteljesen korlátozná a szerzői művek főleg online felhasználását. Szerencsére nem célja az irányelvnek, hogy korlátozza a szabad felhasználást, éppen ellenkezőleg, a jogszabály átültetésével új szabad felhasználási mód került a magyar jogba, a paródia. A szerzői jogi törvény változásával a szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is.
A SatCab II irányelv, vagyis a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló irányelv. Az irányelvnek kimondottan célja, hogy javítsa a különböző módokon sugárzott műsorok, tehát televíziós vagy rádiós műsor vezetékes vagy vezeték nélküli – ideértve a műholdas közvetítést is – nemzetközi elérhetőségét az Európai Unió egész területén, azzal, hogy le egyszerűsíti a szerzői jogi és a szerzői joggal szomszédos jogi engedélyek megszerzését a műsorszolgáltatók bizonyos online szolgáltatásai úgy nevezett kiegészítő online szolgáltatások tekintetében.
Az SZTNH sajtóközleménye alapján a rendelet alapján továbbá, új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá a jelenléti oktatás szabad felhasználási rendszere mellé bekerültek a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtését célzó szabályok is. A módosítás továbbá átláthatóbbá kívánja tenni a szerzők díjazására vonatkozó szabályozást és tisztázni kívánja az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében.
Az SZTNH kiemeli továbbá, hogy az átvett rendeleteken túl, az elmúlt években a gyakorlatban felmerült problémákra is választ kíván adni a módosítás így például a magáncélú másolás feltételei is modernizálásra kerültek. Megszűnt például teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának archaikus követelménye.
Összegzésül elmondhatjuk, hogy a módosítások hatásosan reagálnak az egyre inkább online térbe tolódó szerzői művekre és azoknak felhasználóira és arra is, hogy egyre gyakrabban elmosódik a határ szerzők és felhasználók között.