2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetalakítási Irányelv). A Szerkezetátalakítási Irányelvet átültető magyar törvény 2021. július 1. napján lépett hatályba. Azonban egy évvel később 2022. július 1. napjától lehet majd a gyakorlatban is kezdeményezni az eljárást. Vajon miben lesz segítségünkre ez az új jogszabály?
Vegyük példának a 2020 tavaszától mai napig tartó COVID-19 világjárványt, amely a gazdaság összes szereplőjét elérte, és ennek köszönhetően rendkívüli helyzet állt elő. A gazdasági életben ritkán fordul elő, hogy egy jelentős gazdasági potenciállal bíró és számos munkavállalót foglalkoztató vállalkozás ellen fizetésképtelenségi eljárást indítsanak. Egy válsághelyzet kialakulása bármikor bekövetkezhet – ahogy ezt tapasztalhattuk is 2008-ban és most 2020-ban is –, és nehezen előrelátható következményekkel járhat. Egy ilyen kaliberű gazdasági „válság” nem csupán az adott vállalkozás tulajdonosait és munkavállalóit hozhatja nehéz helyzetbe.
Az új törvény célja egy olyan jogintézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek legyenek. A szerkezetátalakítási eljárás segítséget nyújthat például az elhúzódó koronavírus-járvány miatt pénzügyi válságba került vállalatok talpra állásában. Jelenleg a csődeljárás az egyetlen megoldás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok adósságának rendezésére, amely vontatott eljárásával, a döntéshozatalba a hitelezők korlátozott bevonásával, és az adós szempontjából nézve a hozzá kapcsolódó megbélyegzéssel jár együtt. Az új törvénytől azt várjuk, hogy egy hatékony jogi eszközt vezessen be a vállalatok megmentésére.
A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy az eljárást leginkább a felek irányítják, és a bíróságnak csak limitált a hatásköre van. Továbbá az adós döntése, hogy mely hitelezőket vonja be a az eljárásba, nem feltétlenül kötelező az összes hitelező bevonása. Azonban, akiket bevon, azokkal szemben fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni, míg a be nem vont hitelezők felé azonban továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését. A törvény rugalmas eszközöket biztosít az adósok részére, hogy a cég folytatni tudja a működését, miközben a legfontosabb hitelezőkkel, akiktől a pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat. Amennyiben az adós úgy dönt, hogy valamennyi hitelezőt bevonja, abban az esetben a fizetési haladék általános érvényű, és az eljárás nyilvánossá válik, az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.
Az adóst az eljárásban szerkezetátalakítási szakértők támogathatják, ha az adós úgy érzi, hogy szükséges, vagy ha a hitelezők kérik. A szakértők – mint moderátorok – feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezenfelül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is. A szakértői támogatás nagyon fontos lehet. Fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv reálisan megvalósítható legyen, illetve a megállapodás megkötését is segíteni tudja azzal, hogy semleges szereplőként közelíti meg a problémát. Ez mind a kettő fél számára nagyon fontos, mert a szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a szerkezetátalakítási tervben, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, és tovább működhessen. A törvény nem határozza meg, hogy a felek milyen megoldást választanak, bármiben megállapodhatnak, amely előnyös és elfogadható a felek számára. Néhány törvényi korlátja azért van a megállapodásnak – például a munkavállalók jogait a terv nem korlátozhatja –, amelyek megtartását a bíróság ellenőrzi.
A szerkezetátalakítási eljárás legfőbb előnye, hogy többségi szavazással kell elfogadni kényszeregyezségi hatállyal. Ennek megfelelően nem fordulhat elő, hogy egyetlen hitelező miatt meghiúsulna a megállapodás, és ezáltal az adós tovább működése. Továbbá az esetleges sikertelen tárgyalás nem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá. Éppen ezért a szerkezetátalakítási eljárások erősíteni fogják a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással lesz majd a gazdaságra.
