Whistleblowing – kötelező visszaélés-bejelentő rendszer

Az EU 2019-ben elfogadta az ún. Whistleblowing Irányelvet, ami 2021. december 17-én lépett hatályba. Az Irányelv alapján fogadta el a Parlament az új, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. A törvény kihirdetésétől számítva a 60 napja van létrehozni a visszaélés-bejelentő rendszert a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek. Az 50-249 személyt foglalkoztatóknak pedig 2023. december 17-ig kell ezt a kötelezettséget teljesíteni. A visszaélés-bejelentő rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését, beleértve az egyes bejelentések kivizsgálását is, a foglalkozás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. A visszaélés-bejelentő rendszer létrehozása alkalmazotti létszámtól függetlenül is kötelező bizonyos magasabb kockázatú területeken működő vállalkozásoknak, különösen:

  • hitelintézetek és biztosítók
  • hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó kereskedők
  • meghatározott műalkotásokkal, régiségekkel kereskedők
  • a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szolgáltatók (pl. könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek, székhelyszolgáltatók)

A rendszert egy belső, de nem utasítható, pártatlan személy vagy szervezet működtetheti, de kivételes esetben megbízható bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szerv is. A bejelentéseket meg lehet tenni írásban vagy szóban is, és néhány konkrét kivételtől eltekintve (pl. anonim bejelentések) a bejelentést, a lehető legrövidebb időn belül részletesen és alaposan ki kell vizsgálni. A vizsgálatba a bejelentőt is be kell vonni, aki az eljárásban jogi képviselőt is igénybe vehet. A bejelentés kivizsgálásáról, a vizsgálat eredményéről és tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban kell tájékoztatni. A rendszer üzemeltetése során biztosítani kell a személyes adatok megfelelő védelmét. Az adatkezelés és az adattovábbítás szabályaira a GDPR-on túl a törvény is tartalmaz előírásokat. Világos és könnyen hozzáférhető tájékoztatót kell biztosítani a visszaélés-bejelentő rendszer működéséről, a bejelentési eljárásról és a törvényben megjelenő egyéb eljárásokról. A bejelentőt a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokról is tájékoztatni kell.

NIS2 Irányelv a kiberbiztonságról

2023 május 23-án lépett hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, amelynek alapja az EU által 2022 december 27-én kihirdetett ún. NIS2 Irányelv. Az Irányelvet – egyelőre részlegesen – implementáló jogszabály célja a vállalatok informatikai biztonsági megfelelésének előírása, illetve az azt tanúsító, valamint ellenőrző hatósági rendszer kialakítása. Az Irányelv teljes implementációját 2024 október 17-ig kell végrehajtaniuk a tagállamoknak.

A téma különösen aktuális, hiszen a kiberbűnözők által elkövetett kibertámadások egyre gyakoribbak, kifinomultabbak és jövedelmezőbbek lettek, amelyre legszembetűnőbb példa a széleskörű és sikeres zsarolóvírus támadások a közelmúltban, amelynek több ügyfelünk is áldozatul esett. Ráadásul a koronavírus pandémia szinte minden ágazatban felgyorsította a digitalizációt, de ez új fenyegetésekkel, több biztonsági incidenssel, valamint új függőségekkel jár. Továbbá az orosz-ukrán háború a kibertérben is zajlik, ami szintén sok gyenge pontra világított rá az EU-n belül is.

Ha egy vállalkozás nem felel meg az Irányelvben foglalt előírásoknak, a kiszabható bírság maximuma 10 000 000 EUR vagy a szervezet globális éves forgalmának legfeljebb 2%-a, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. Fontos kiemelni, hogy az Irányelv alapján akár az ügyvezetés is felelőssége is megállapítható és az ügyvezető súlyos esetben, akár az ügyvezetéstől el is tiltható, ha az érintett szervezet nem felel meg a NIS2-ben előírt kiberbiztonsági követelményeknek.

Kikre vonatkozik a NIS2?

Elsősorban közép- és nagyvállalkozásokra, konkrétabban a legalább 50 főt foglalkoztató vagy nettó 10 millió EUR értéket elérő éves árbevétellel rendelkező szervezetekre.

Mérettől függetlenül kell alkalmazni a NIS2 előírásait különösen a következő kiemelt ágazatokban működő vállalkozásokat:

  • energetika (villamosenergia, távfűtés és -hűtés, olaj, gáz, hidrogén)
  • szállítmányozás
  • banki és pénzügyi szolgálatatások és az azokat biztosító infrastruktúrát üzemeltetők
  • egészségügy
  • ivóvíz szolgáltatás
  • szennyvíz
  • digitális infrastruktúra szolgáltatók (pl. internet szolgáltatók, DNS-szolgáltatók, felhőszolgáltatók)

Mi a teendő?

A NIS2 megfelelést a hatóság által akkreditált szervezetek tanúsíthatják és auditálhatják, a hatóság pedig ellenőrizheti. Akár a tanúsításra, akár az ellenőrzésre azonban érdemes házon belül felkészülni elsősorban a következőkkel:

  • Információbiztonsági irányítási rendszer (IBIR) bevezetése, vagy a létező rendszer felülvizsgálata kockázatelemzés alapján;
  • Proaktív védelmi intézkedések bevezetése (incidensek megelőzése, kezelése);
  • Eseménykezelési protokoll bevezetése az esemény bekövetkezése esetén a hatások csökkentése érdekében;
  • Üzletmenet folytonosság menedzsment bevezetése (BCM), vagy a létező rendszer felülvizsgálata ( tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés);
  • Információtechnológiai biztonsági felelős (IBF) kinevezése;
  • Személyes adatokat is érintő incidens esetére a GDPR kapcsolódási pontok azonosítása és az adatkezelési dokumentáció (pl. eljárásrend) szükség szerinti kiegészítése;
  • Intézkedések az ellátási lánc biztonsága (ideértve az egyes szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonságával kapcsolatos szempontokat) érdekében.

Földhő – egy forró téma

A kormány által társadalmi vitára bocsátott Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU-fejezet (a továbbiakban: Tervezet) a geotermikus energia tekintetében is tartalmaz elképzeléseket annak érdekében, hogy a geotermikus energia...

Whistleblowing – kötelező visszaélés-bejelentő rendszer

Az EU 2019-ben elfogadta az ún. Whistleblowing Irányelvet, ami 2021. december 17-én lépett hatályba. Az Irányelv alapján fogadta el a Parlament az új, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló...

NIS2 Irányelv a kiberbiztonságról

2023 május 23-án lépett hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, amelynek alapja az EU által 2022 december 27-én kihirdetett ún. NIS2 Irányelv. Az Irányelvet – egyelőre részlegesen – implementáló...

Változások 2023 január 1-től a munkajogban

A 2023 január 1-től hatályos munkajogi változások alapja, egyrészt az EU 2019/1152 irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, másrészt az EU 2019/1158 irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet...

A mesterséges intelligencia és az iparjogvédelem

Az mesterséges intelligencia (MI) számos iparágat, köztük az iparjogvédelmet is gyorsan átalakítja. Ahogy az MI egyre képesebb az eredeti művek létrehozására, bonyolult jogi kérdéseket vet fel az alkotások tulajdonjogával és védelmével kapcsolatban. Az MI-generált...

Milyen változások voltak az elmúlt évben a jogi személyeknél

Év végi visszatekintésként összefoglaljuk, hogy 2022. január 1-től hogyan változtak a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A módosítások olyan korrekciókat hajtottak végre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a...

Bekebelezés, avagy osztatlan közös tulajdon rendezése

Új lehetőség a közös tulajdon megszüntetésére az ún. bekebelezés jogintézménye. Noha a kapcsolódó, – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020....

Tényleges tulajdonosi nyilvántartás és amit érdemes tudni róla

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból az arra jogosult hatóságok és az ügyfélazonosításra kötelezett szolgáltatók már 2022. február 1-től végezhetnek adatlekérdezést, július 1-től azonban harmadik személyek is jogosultak lesznek bizonyos keretek között adatokat...

Milyen újdonságokat hoz a szerkezetátalakításról szóló törvény?

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetalakítási Irányelv). A Szerkezetátalakítási Irányelvet átültető magyar törvény 2021. július 1. napján lépett hatályba. Azonban egy évvel később 2022. július 1. napjától lehet...

Szerzői jogi törvény változásai

Június 1-jével hatályba lépett a szerzői jogi törvénynek az elmúlt években talán legjelentősebb változása. A módosításáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy fogalmaz, hogy az „igazságosabbá” teszi majd a szerzői jogi kérdéseket. Annak eldöntésére, hogy valóban...

Változások 2023 január 1-től a munkajogban

A 2023 január 1-től hatályos munkajogi változások alapja, egyrészt az EU 2019/1152 irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, másrészt az EU 2019/1158 irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. A Munka Törvénykönyvének változásait az alábbiakban mutatjuk be.

Az év elejétől a joggal való visszaélés tilalmának megsértésre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének kell bizonyítania az alapul szolgáló tényt, körülményt és hátrányt. Míg a jog gyakorlója (másik fél) bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány közötti okozati összefüggés nem áll fenn.

Továbbá a módosítás alapján a jognyilatkozatok megtételének határidejét kiterjesztették, és mostantól akkor is érvényesen megtehetőek a jognyilatkozatok, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.

A munkaszerződésre tekintettel, annyi módosítás történt, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyt minden esetben határozatlan idejűnek kell tekinteni, továbbá a munkahely eltérő megállapodás hiányában a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni főszabály szerint.

Nagyobb változást a munkáltató tájékoztatási kötelezettségében eszközöltek, amelynek keretén belül a munkáltatónak kevesebb ideje van a munkaviszony kezdetétől – az eddigi 15 nap helyett 7 nap – a munkavállaló tájékoztatására. Továbbá kibővült, hogy mikről is kell tájékoztatni a munkavállalót, ezek a következők: a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok; a munkáltató képzési politikája; és a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató közterheket fizet meg. Továbbá a munkavállaló várhatóan 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzése esetén, további tájékoztatási kötelezettségei vannak a munkáltatónak.

A módosítás kiterjesztette a munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat, amely alapján, a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig, vagy a gondozást végző munkavállaló kérheti, hogy a munkavégzés helyét, munkarendjét módosítsák, illetve kérheti távmunkavégzésben, vagy részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállalónak a kérelmét írásban indokolnia kell, illetve meg kell jelölnie a jogalapot teremtő változás időpontját. A munkáltató erre a kérelemre 15 napon belül, írásban nyilatkozik, melyet ha elutasít köteles megindokolni. Amennyiben a munkáltatói elutasítás jogellenes, vagy a nyilatkozatot elmulasztja, a bíróság a munkáltató nyilatkozatát pótolhatja.

A módosításnak köszönhetően a munkáltatónak – a munkavállaló kérelmére – meg kell indokolni a munkaviszony megszüntetését, amennyiben az a munkavégzési kötelezettség alól mentesülő munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg. Mindez akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló következő esetekben van távol: (i) súlyos egészségi okból hozzátartozóját, vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából; illetve (ii) apasági szabadság; (iii) szülői szabadság miatt mentesült; vagy (iv) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van; vagy (v) a munkavállaló a munkaszerződésének módosítása miatti kérelme miatt szüntette meg a munkaviszonyát.

A módosítás kiterjesztette a felmondási tilalmakat, amely alapján nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt az eddigieken kívül, apasági szabadság, szülői szabadság alatt, vagy akkor sem, ha a munkavállaló súlyos egészségi okból hozzátartozójának ápolása, vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából van távol.

A törvénymódosítás alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén igazolást ad ki – az eddigieken kívül –, az apasági és szülői szabadság tartalmáról, ebben feltünteti a korábban kiadott szabadságokat is.

Az Munka Törvénykönyvének januári módosítása kiterjeszti a bíróság jogosultságát – a munkavállaló kérelmére – arra vonatkozóan, hogy mikor állíthatják helyre a munkaviszonyt. Új lehetőségként kerül elő, ha a megszüntetés a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.

A módosítás alapján a munkáltatónak a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

A módosítás az egyes munkavállalói csoportok (pl.: várandósok, gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, fiatal munkavállaló) esetében történtek változások. A módosításnak köszönhetően vannak tiltások ezekre a munkavállalói csoportokra, például nem rendelhető el rendkívüli munka, vagy éjszakai munka. Kivételesen, ha a gyermek elmúlt 3 éves a munkavállaló hozzájárulásával a törvény engedélyezi ezeket a foglalkoztatásokat.

A módosítás újítást hozott az apai szabadságnál. A munkavállaló korábbi 5 munkanap helyett 10 munkanapot vehet igénybe, amelyet a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek majd ki az apukák. Az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100%-a, míg a második 5 napjára mindössze a távolléti díj 40%-a illet meg az apát. Fontos, hogy az első 5 napra járó távolléti díj teljes költsége a Kincstártól visszaigényelhető, míg a második 5 nap költsége a munkáltatót terheli. Ezen túlmenően minden munkavállalót 44 munkanap szülői szabadság illet majd meg a gyermeke hároméves koráig, amelynek egyik feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon. A szülői szabadságra a távolléti díj 10%-a jár. Ezen szabadságokat nem érinti az a körülmény, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg.

A módosítás érintette a szabadság kiadásának szabályait is, amely alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja. Ezen eseteket a munkáltatónak írásban indokolnia szükséges.

A módosítás alapján változtak a díjazás munkavégzés hiányában szabályai is. A munkavállalót betegszabadsága tartamára a távolléti díj 70%-a illeti meg. Abban ez esetben, ha a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Illetve, ha a munkavállalót a munkaidő-beosztása alapján bérpótlék illeti meg, a távolléti díjon felül bérpótlékra is jogosult.

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítását, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belül ismételten határozott idejű munkaviszonyt létesítenek azonos vagy hasonló munkakörben , abban az esetben próbaidő nem köthető ki. Továbbá a legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. Ebben az esetben a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell tekinteni.

A munkaügyi viták esetében a keresetlevelet, a módosítással integrált új munkavállalói kérelem szerint a munkaszerződés módosítással kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat, illetve elutasítás indoklási kérelemmel kapcsolatos munkavállalói igény érvényesítése esetén a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

A mesterséges intelligencia és az iparjogvédelem

Az mesterséges intelligencia (MI) számos iparágat, köztük az iparjogvédelmet is gyorsan átalakítja. Ahogy az MI egyre képesebb az eredeti művek létrehozására, bonyolult jogi kérdéseket vet fel az alkotások tulajdonjogával és védelmével kapcsolatban.

Az MI-generált szellemi tulajdonra vonatkozó legjelentősebb kérdés az, hogy kié az ilyen alkotások jogi védelme. Az általában a szerzőt illető jogokat az alkotó tulajdonolja. Azonban, amikor egy MI-rendszer eredeti művet hoz létre, nem világos, ki az alkotó, és így ki jogosult az igénylésre. Az MI-rendszer alkotójának a programozója, az a személy, aki az adatokat szolgáltatta az MI számára, hogy azokból tanuljon, vagy maga az MI-rendszer?

Az Egyesült Államokban a Szerzői Jog Hivatala kijelentette, hogy a gép vagy az MI-rendszer által előállított művek nem jogosultak szerzői jogi védelemre, mert hiányzik belőlük az emberi kreativitás. Azonban ez a nézet nem egyetemes, és más országok másképp értelmezhetik a jogot. Például az Európai Unió Szerzői Jogi Irányelve elismeri, hogy az MI-generált művek jogosultak lehetnek szerzői jogi védelemre, de csak akkor, ha az emberi szerző „jelentős hozzájárulást tett a mű létrehozásához”.

Ezenkívül a gép által előállított művek esetében több fél is részt vehet a végső termék létrehozásában. Például egy MI-rendszer egy személy vagy vállalat által megtanított adathalmazzal rendelkezhet, míg egy másik személy vagy vállalat a rendszer számára biztosíthatja a paramétereket egy adott mű előállításához. Ilyen esetekben nehéz lehet meghatározni, kié a végső termék tulajdonjoga.

A MI-generált művek kapcsán felmerülő másik lehetséges jogi következmény a meglévő szellemi tulajdoni jogok megsértésének lehetősége. Az MI-rendszerek nagy adathalmazokon dolgozhatnak, amelyek szerzői jogi védettség alatt álló anyagokat tartalmazhatnak, és ennek eredményeként olyan művek jöhetnek létre, amelyek más alkotók jogait sértik. Jelentő kihívás elé állítja a jogalkalmazókat egy ilyen eset a felelősség megállapításakor, hiszen nem egyértelmű, hogy a jogsértést az MI, vagy az a személy követte el, aki a betanította.

Egy másik kérdés a szabad felhasználás jogának alkalmazása az MI által létrehozott művek esetében. A szabad felhasználás egy jogi elv, amely lehetővé teszi a szerzői jogi védettség alatt álló anyag felhasználását engedély nélkül bizonyos körülmények között, például kritika, kommentár, hírösszefoglaló, oktatás, tudományos kutatás céljára. Azonban a jogosult felhasználás alkalmazása az AI által létrehozott művekre vonatkozóan még mindig kevéssé vizsgált a bíróságok által.

Az AI alkalmazása kérdéseket vet fel továbbá az üzleti titkok védelmével kapcsolatban. Az MI rendszerek használhatók algoritmusok és más saját technológiák létrehozására, amelyek védett üzleti titkoknak minősülhetnek. Ha egy MI rendszer megtanulja ezt az információt, nehéz lehet titokban tartani, mivel az MI felhasználhatja az információt saját műveinek létrehozásához vagy teljesítményének javításához. Ez aggodalmakat vet fel az üzleti titkok visszafejtése, valamint a potenciális kiberbiztonsági fenyegetések kapcsán.

Összefoglalásként megállapítható, hogy az MI által létrehozott szellemi tulajdon komoly jogi következményeket vet fel, melyek gondos megfontolást igényelnek. Az MI technológia további fejlődése mellett a jogalkotóknak és a bíróságoknak foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, hogy tisztázást nyújtsanak az ilyen művek tulajdonjogával, felelősségével és védelmével kapcsolatban. Fontos egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a kreatív személyek jogainak védelme között. A jogi rendszernek lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel, hogy az intellektuális tulajdonvédelmi törvények relevánsak és hatékonyak maradjanak a digitális korban.

Amennyiben valamely olvasónk nem lenne meggyőzve a közelgő paradigmaváltásról, jelen cikk írója és szerkesztője, valamint részleges fordítója egy nagy nyelvmodell MI volt.

Milyen változások voltak az elmúlt évben a jogi személyeknél

Év végi visszatekintésként összefoglaljuk, hogy 2022. január 1-től hogyan változtak a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A módosítások olyan korrekciókat hajtottak végre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) harmadik könyvében, amelyek az elmúlt évek kialakult joggyakorlatában már megjelentek, és amelyeket most törvényi erőre emelkedtek.

Az év elejétől nemcsak vezető tisztségviselő, hanem felügyelőbizottsági tag is lehet jogi személy. Ebben az esetben a jogi személy köteles kijelölni a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátó természetes személyt. A jogi személy által kijelölt személyre is alkalmazni kell a kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat.

Továbbá a módosítás alapján a jogi személy irányítását végző testület – igazgatóság, felügyelőbizottság – vonatkozásában az év elejétől el lehet térni a szótöbbségen alapuló döntéshozataltól. Ezzel teret enged a súlyozott szavazás intézményének, így rugalmasabbá téve a jogi személyek egyes operatív szerveinek működését. Azonban a döntéshozó szerv – taggyűlés, közgyűlés – tekintetében változatlanul fennmarad a szótöbbség védelme.

A módosítás kiterjesztette a pótbefizetés lehetőségét – ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság továbbra is kivétel – az összes társasági formára. Ez a rendelkezés segíti a gazdasági társaságok működésének stabilitását és fizetőképességük biztosítását. A fel nem használt pótbefizetésekről, úgy határoz, hogy a legfőbb szerv dönthet annak sorsáról, ezzel megszűnt a tagok részére történő automatikusan visszafizetés. Lehetővé teszi továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok, illetve zártkörűen működő részvénytársaságok számára, hogy a létesítő okiratukba foglalt rendelkezések hiányában is határozhassanak pótbefizetésről.

A módosításnak köszönhetően a betéti társaságnál, és közkereseti társaságnál, amennyiben egy főre csökkent a tagok száma, abban az esetben nincsen automatikus megszűnés. Ebben az esetben a módosítás megtartja a 6 hónapos határidőt, de ezt csak a bejelentésre, viszont ez nem jogvesztő és nem kapcsolódik hozzá a társaság automatikus megszűnése. Ehelyett törvényességi felügyeleti intézkedésnek van helye. A betéti társaságnál továbbá, ha csak kültag marad, akkor annak felelőssége a beltagéval azonossá válik arra az időszakra, amíg az új beltag be nem lép a társaságba. Illetve a betéti társaság kültagja csak kijelölés, választás útján lehet ügyvezető, automatikusan nem.

A módosítás alapján egy tagnak több törzsbetétje is lehet, ezzel a módosítással az üzletrészek külön-külön való megterhelését is könnyebbé teszi, illetve egyszerűbbé teszi az értékesítést, ha a tag csak az egyik üzletrészét kívánja eladni. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben is egy tagnak számít az adott személy, vagyis az üzletrészek utáni szavazati jogokat egybe kell számítani.

A Ptk. januári módosítása kimondta, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjai határozhatnak úgy, hogy részben, vagy egészben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatását. Emellett véghatáridőt állapít meg a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére, amely. a nyilvántartásba vételtől számított második teljes – 12 hónapos – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége.

A módosítás előtt nem lehetett eltérni a Ptk.-ban foglalt, eredeti taggyűlés/közgyűlés és a határozatképtelenség megismételt taggyűlés/közgyűlés közti minimális időközre vonatkozó szabályoktól. Januártól viszont az adott társaság döntési jogkörébe helyezi a megismételt taggyűlés/közgyűlés megtartásának időpontját.

A januári módosítások megszüntették a törzsrészvények és egyéb részvények arányára vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőzsdei bevezetésére, működésére és igazgatótanácsára vezet be pontosításokat. Végül pedig a jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége, illetve a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata kapcsán tartalmaz hitelezővédelmi, és kisebbségvédelmi szempontból fontos változásokat a módosítás.